Lelkizés és vulgáranálízis

florescu | 2009. december 14. |

C+ Emma Ovary: Hatszor gyorsabban öl

Prae.hu−Palimpszeszt, 2008, 192 oldal, 2490 Ft.

 

Néhány órával ezelőtt – a könyv felénél járva – még azt gondoltam, majdani írásomat a következőképpen kezdem: „Ez egy vicc.” Aztán a könyv második részében lezajlott markáns hangsúlyáthelyeződésnek köszönhetően már nem azt érzem elsőrendűnek, hogy a szerzői/kiadói intenció komolyságát firtassam. A Spiegelmann-hiszti után (?) ugyanakkor nem tartom különösebben fontosnak azt sem, hogy az EP Egy nőjétől ívelő jólmegmondós-pinázós hangvételt posztmodern- és gender-napszemüvegen szemlélve összekössem napjaink „pornóregényeinek” narrátori szólamával, már csak azért sem, mert ez a műfaji megjelölés Ovary merész szövegének háttérbe szorított, de annál érdekesebb attitűdje szempontjából sem releváns. A Hatszor gyorsabban öl egy individuális pornó-mítosz közepébe szeretné beleírni magát (elég csak a borító 18-as karikájára, vagy a szerző mellékelt ars poeticájára – így szólt az isteni kinyilatkoztatás: nagyobb pornóregényíró leszel, mint Apollinaire, Sacher-Masoch, Millet, stb. – gondolni), de ezzel tudatosan vagy nem, eltereli a figyelmet azon sajátos jegyeiről, amelyek így az aktusoktól távol csupán a regény (talán) összefércelt voltára utalnak. A könyv túllép a „szimplán”, viszont ez a húzás önnön végzetének bizonyul. (Spoiler!)

Másik recenziónk ugyanerről a könyvről itt >>>

A fentebb említett hangsúlyváltást egy olyan szürreális féltékenységi jelenet vezeti fel, mely során az egymással szemben álló hölgyek egymás testhatárait is jócskán áthágják, no ezúttal nem a korábbi fejezetekben olvasható bő lére eresztett jelenetekhez hasonlóan, hanem a testbe különféle nem erre használatos tárgyakkal „írt” és erőszakolt tárgyak segítségével. Miután a főhős-narrátor átesik egy-két nem éppen profi módon elvégzett amputáción, a regény hangja is megváltozik, noha nem lineáris történetmeséléssel állunk szemben. „[Ú]gy csodálom azt, aki bele mer kezdeni egy történetbe. Az izomrostok sosem forrnak össze tökéletesen vágás vagy szakadás után. Ugyanígy egy történet is viseli a kimondás sebhelyeit, és sosem lesz olyan, mint amilyet mondani szándékoztunk.” – bár a főhős ténylegesen nem sérül meg a vetélytársnőjével folytatott viadalban, egy másik probléma miatt mégis kórházba kerül. Az amput-pornós epizód lecsökkenti, illetve tompítja a regény korábbi erős szexista hangját, de ez a folyamat jól nyomon követhető a regény tulajdonképpeni mintája és a szöveget önálló autoritásként birtokló „amputált” szerzői név, az Emma Ovary viszonyában is.

Emma Ovary, illetve az ezt a nevet aktualizáló szerzői én a regény jelzett mintájának, Flaubert Bovarynéjének csonkított, „amputált” változata, ráadásul fura egybeesés, hogy a „leradírozott” B betű egy mell képét idézheti föl. A regény főhőse az idézett epizódot követően a korábbi aktusokat mellőzve kénytelen passzívan feküdni a kórházi ágyon, felfüggesztve ezzel bizonyos női attribútumuainak "gyakorlását". Bár a regény szövege – a szétnyirbált időegységeknek köszönhetően – tartalmaz még szexuális jeleneteket, ezek a regény jelen idejéhez képest a múltra vonatkoznak. „Emma” a regény végére ugyanakkor kettészakad, az amputációt követően már csak az egyik befejezésben található interakció (és akkor is a korábbiaknál jóval érzelmesebb, erotikusabb formában), a másikban a zárlat maga a halál.

A regény menthetetlenül szétszakad: az első részben a baszásokon van a hangsúly, és ezeket kötik össze a különböző életszakaszokból származó – több esetben szintén a szexualitással (pl. szexuális éréssel) kapcsolatos – epizódok, míg a folytatásban egy érzelmesebb főhőssel találkozhatunk, a pornóregény pedig feltűnően szentimentálisabb hangra vált. Ezt a szakadást szerintem megsínyli a regény, egészében így csapongónak, kidolgozatlannak tűnik, még ha – és most mégis visszakapcsolnék az intencióval kapcsolatos gondolatra – valószínűleg nem is 52 nyelvre lefordítható remekmű megírása volt a cél. A Hatszor gyorsabban öl egy lány fantáziadús kalandjait, szexuális életét meséli el, de a jelenetek alapjaiként szolgáló elemek mindannyiunk életéből ismerősök lehetnek (pl. az ovi szociológiája). Férj és szerető, nevelődés és beérés, egyetemi stúdiumok és lelki tapasztalatszerzés – a szűk 200 oldalas terjedelem semmiképpen nem elég ahhoz, hogy ilyen volumenű témákat egy én-regény keretei között lehessen maradéktalanul tárgyalni. Ovary regényét magával rántja a pornó, és ennek különféle válfajai a leszbitől a BDSM-ig. Ez feltehetően elég, hogy sok olvasója legyen, valamint megossza a közvéleményt.

Remekül funkcionálhat utazókönyvként, ha az olvasó képes elvonatkoztatni a könyvbe pislantó utasok tekintetétől. Dél körül zavarba jöttem a könyv magasságában sétálgató kisgyerektől, így „Faust gecije” helyett inkább a villamos mocskos üvege mögött elterülő Duna víztükrét választottam – egy megálló erejéig, aztán jött a metró vagy ha úgy tetszik, az alagút. (Ha már Faust, Robert Nye zseniális „pornózós” regény főszereplőjévé avatta az ördöggel lepaktáló tudóst.)

Kapcsolódó linkek:
A szerző blogja
Tudósítás a kötetbemutatóról a prae.hu-n
A könyvről a prae.hu-n

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók