Civilben etológus

B
Csányi Vilmos: A bábosok

Kalligram Kiadó, Könyvfesztivál 2009, 196 oldal, 2500 Ft

Nincs abban semmi meglepő, hogy amikor egy vezető etológus szépirodalomra adja a fejét, ugyanúgy tudományos értekezést ír, mint amikor éppen ez a nem titkolt szándéka. Csányi eddigi elbeszéléskötetei után (A lény és az őrző, Alibi, 2003; Malion és Thea: két elbeszélés, Kossuth, 2005; Kannibálok, Kalligram, 2008) most a regény műfajában próbál szerencsét, amit a 2009-es Könyvfesztiválra időzítettek. Pontosabb tanmesének nevezni a történetet, mely egyszerre követi egy tanulmány szerkezetét és egy krimiét. Nekem pedig nagyon megnehezedik a dolgom, mert nem áll szándékomban elvenni a leendő olvasók kedvét, hiszen mégiscsak életbevágó kérdéseket tárgyal a könyv, de nem hallgathatom el, hogy vannak irodalmi hiányosságai. Például a didaktikus stílus nem könnyíti meg a befogadást, de az, hogy az ökokatasztrófával fenyegetőző napi hírek rutinja egyszerűen nem éri el az ingerküszöbünket, mintha azt bizonyítaná: igenis a szánkba kell rágni az információt.

A cselekmény szálai a hagyományos nyomozós történetek törvényei szerint szövődnek. Egy bábos, az ő szellemi fogyatékos, de természetfeletti képességekkel rendelkező fia, valamint egy antropológusnő érkezik Kövesfalvára, az archaikus zárványtelepülésre, melyre szélsőséges konzervatizmus jellemző: „Vezetői, a sámánok, de ők maguk is elutasítottak minden külső segítséget, nem akartak utakat, csak egy alig használt szekérút kapcsolta a falut az úthálózathoz – vagy nyolcvan kilométernyire innen. Nem csatlakoztak a politikai élethez, nem voltak tagjai a közigazgatásnak, nem választottak képviselőket, és az iskolát meg a tanítót is csak az erőszaknak engedve, hosszú viták után engedték működni. Nem kértek és nem engedtek be orvost, nem használnak telefont, rádiót, elektromosságot”.

Az itteni lakosok elzárkózva és gyanakvással fogadják az idegeneket:
„ - Nézegetni, tanulmányozni, megváltoztatni, kifosztani, eltiporni. Ezt tudjátok ti, városiak!
- Én nem... – kezdte Lara, de az öreg közbevágott - A bábosok idegenek. Nem tisztelik a falu törvényeit, felesleges gondolatokat hoznak”. – mondja a város szellemi és érzelmi életét kormányozó Sámán atya a kutatónak, végül mégis engedélyt ad arra, hogy a hölgy információkhoz jusson a falu életéről. Így esik, hogy a csinos és végtelenül jólelkű, kissé naiv de okos antropológusnő közeli kapcsolatba kerül a Sámán utódjául kijelölt tanítóval, aki személyiségében hozzá hasonló paraméterekkel rendelkezik. Találkoznak a hiedelmek és a tudomány. Nem olyan sokára kiderül, hogy a Város gazdasági és politikai érdekei ellehetetlenítik a falu életét.

Szembekerül egymással két életforma, az alulcivilizált falu kedvesen ártatlan, de valóban elmaradott lakói és a termelésbe és fogyasztásba feledkezett, ravasz és kegyetlen, overglobalizált városiak. A jó és rossz, fenntartó és pusztító erő kontrasztjai jól láthatóak és sarkítottak, a duális építkezés jellemző az egész gondolatmenetre. Többek között szabadság és hatalom, egyén és közösség, magántulajdon és tulajdonnélküliség kérdései ütköznek legalább két nézőpontból, a kulturális relativizmus figyelembevételével („Nagyon kevés olyan érték van, ami minden kultúrában megtalálható. Ezek legtöbbje biológiával kapcsolatos, mint az élet tisztelete, a gyilkosság, kínzás elítélése vagy éppen a szülők tisztelete”).
Bár a falut illeti a nagyobb szimpátia, épp elkerüli a romantikus idealizálást: a kép többnyire objektív, mindkét oldalon felmerülnek érvek és ellenérvek, a nézetek vitára bocsáttatnak, tudományos tárgyi tudás és megfontolt értékítélet halad kéz a kézben.

A súlyos elméleti bázis rátelepszik a szereplőkre, akik így minden keresetlen bájuk ellenére bábok maradnak. Olvassuk inkább ismeretterjesztő olvasmányként a radikális civilizációkritikát, mely felhívja a figyelmet arra, hogy az a fejlődés, melyhez a kulturális és életmódbeli örökség elemeinek eltiprására van szükség, nem biztos, hogy üdvözítő. A könyv kísérlet, hogy rányissa a szemünk arra a megállíthatatlan őrületre, ami önmaga alatt vágja a fát.

Részlet a regényből itt