A szörnyinvázió az utolsó városban sem old meg semmit

Rusznyák Csaba | 2015. április 16. |

Első mondat: "Kinyitja a szemét."

A pokol kapui kitárultak, és Wayward Pines városát ellepték a távoli jövő démonai. Blake Crouch olyan cliffhangerre futtatta ki sci-fi/horror trilógiájának második részét, ami egyrészt baromi izgalmas volt, másrészt viszont igencsak gúzsba kötötte a záródarab cselekményét. Míg az első rész után úgy éreztem, szinte bármilyen mederben folyhat tovább a cselekmény, a második után inkább az járt a fejemben, hogy remélem, Az utolsó város nem arról fog szólni, amire gondolok. Sajnos arról szól.

Kapcsolódó cikkeink:

Valami nagyon nincs rendben Wayward Pinesban (Wayward Pines-trilógia, 1. rész)

A pokol kapujában csak zsarnoki módszerekkel tartható fenn a rend és a jövő (Wayward Pines-trilógia, 2. rész)

Mivel Crouch jól bánik a szavakkal, a karakterekkel, a stílussal, szóval röviden jó író, ez még nem tragédia. Ami azt illeti, a könyv iszonyúan jól kezdődik és végződik, az első és a végső fejezet szépen, frappánsan keretezi a sztorit, az utolsó mondat a maga bámulatos egyszerűségével pedig egészen gyönyörű és katartikus. Csak az a kétszáznyolcvan oldal, ami a kettő között van, az sehogy sem emlékezetes – sem önmagában, sem a trilógia előző részeihez képest.

Blake Crouch: Az utolsó város  - Wayward Pines-trilógia 3.

Fordította: Makai Péter Kristóf, Agave Könyvek, 2015, 304 oldal, 2980 HUF B-

 

Míg a Wayward Pines egy félelmetesen fordulatos és feszült, delíriumos mindfuck thriller volt, A pokol kapujában pedig egyfajta posztapokaliptikus 1984, addig Az utolsó város már pusztán egy véres, kegyetlen szörnyhorror. Kétezer évvel a jövőben, a Föld színén megmaradt pár száz ember kénytelen szembenézni a menedéküket ellepő rémalakokkal, önnön fajunk elkorcsosult, mutálódott változataival. A főhős, Ethan Burke reménytelenül és kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt a mészárszékké változott városban.

Szóval a könyv nagy része arról szól, hogy a karakterek menekülnek, bujkálnak, lövöldöznek, sikoltoznak és meghalnak. Tény, hogy Crouch mindezt rutinosan, vérbőn, viszonylag izgalmasan tálalja, lehet is pörgetni az oldalakat rendesen, nincs ezzel gond, de azért ez a trilógia kezdetben, sőt, még a második rész idején is, jóval többnek tűnt annál, semhogy egy generikus creature feature-be torkolljon a végére. Ráadásul a korábban felvezetett emberi konfliktusok is ellaposodnak, és a főbb szereplők közti, agresszivitással és árulással bőségesen nyakon öntött szerelmi három-, illetve négyszög kifejezetten kínos és suta megoldásokkal botladozik el erőltetett, szappanoperás finiséig. 

Mintha csak Crouch-nak nem lett volna igazán jó ötlete, hogy mégis hogyan tegyen pontot ennek az igen ambiciózus történetfolyamnak a végére (a befejezést indokolttá tevő konfliktust az utolsó pár fejezetben vezeti be; egyébként a könyvnek csaknem a negyede levezetés/szálelvarrás), úgyhogy azt mondta, fuck it, telepakolom szörnyekkel meg egy kis szerelemmel, az mindig beválik.

Nos… ezúttal a több ténylegesen több lett volna.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.