A+
Fazekas Attila - Cs. Horváth Tibor - Irvin Kershner:
A Birodalom visszavág
Ifjúsági Lapkiadó Vállalat/MOKÉP, 1982
Idén lett 30 éves gyerekkorunk kedvenc űroperájának második része, a borongós hangulatú A Birodalom visszavág. Az ünnepléshez kicsit megkésve ugyan, de a Könyvesblog képregényosztaga is csatlakozik: ezúttal egy igazi ínyencfalatot mutatunk be, a Star Wars-rajongók legféltettebb kincsének számító Fazekas Attila-féle A Birodalom visszavágot.
A kultikus scifi-széria második, helyesebben ötödik részét a magyar mozik az amerikai premierhez képest csak két év késéssel, 1982. január 28-án vetítették le. Bámulatos gyorsasággal ráharapott viszont a Star Wars-témára a hazai feketegazdaság: trafikos gagyiiparunk fáradhatatlanul ontotta a silány minőségű Luke Skywalker-képeket, a széteső ewokokat meg a Vágási Feri-fejű Han Solókat (utóbbiak voltak akkori nevükön a "Jedi-bábuk", a gyűjtők ma már akár ötezer forintot is képesek értük adni!). És míg a Galaktika szerkesztőségben gőzerővel dolgoztak a Donald F. Glut-féle regényváltozat fordításán, a MOKÉP, karöltve az Ifjúsági Könyv- és Lapkiadó Vállalattal, a veterán képregénygyáros Fazekas Attila-Cs. Horváth Tibor duótól rendelte be a képregényváltozatot. Természetesen a Lucasfilm tudta és engedélye nélkül.
A Birodalom visszavág sztoriját ugye mindenki kívülről fújja: Darth Vader, a Császár jobbkeze felfedezi és kifüstöli a lázadók titkos bázisát a Hoth jégbolygón, ahonnan Luke egy sárgolyóra megy Jedi-leckéket venni, Han Solóék viszont csak Felhővárosig tudnak elvergődni a lerobbant Millenium Falconnal. Az egykori csempésztárs, Lando árulása miatt Han egy fagyasztott karbonittömbben végzi, Luke pedig családi fénykardpárbajba keveredik a szuszogó, fekete kiborggal, aki az apai szeretet hevében még a telepesfiú kezét is lenyisszatja a szomorú végjátékban.
Nekünk viszont most sokkal érdekesebb az a néhány egyedi képkocka, amit Fazekas és Cs. Horváth kényszerűségből követett el a magyar adaptációban. A starwars.hu-csapat egyik régebbi interjújából ugyanis kiderül, a képregényt már jóval a Mokép zárt körű tesztvetítése előtt el kellett kezdeni rajzolni. Fazekas ekkor még csak az eredeti filmforgatókönyvre, meg a külföldről becsempészett, színes magazinok Star Wars-fotóira hagyatkozhatott, így a képregény és a film egyik legendás eltérése lett, hogy a Luke-ra támadó wampa (Cs. Horváth ötlete nyomán) agyaras jeti helyett bizarr, ormányos szörnyetegként bukkan fel a történet elején:
A következő oldalakon az aszteroidamezőbe menekülő Millenium Falcont TIE vadászgépek helyett "birodalmi támadórakéták" üldözik. A barlangban felbukkanó tapadókorong-szájú mynockokat pedig, eredeti filmkockák híján a viktoriánus ponyvák és a kalandképregények repülő dinoszauruszaival helyettesítette a Fazekas-Cs. Horváth páros:
A dinómánia a kövezkező oldalon is tombol: Fazekasnál a Millenium Falcon nem a jól ismert meteorlakó gigaféreg, az exogorth gyomrából repül ki, hanem a feldühödött Godzilla szájából:
Megvan a jelenet, amikor Han Solóék úgy tűnnek el a birodalmiak radarjáról, hogy rátapadnak az egyik csillagromboló parncsnoki hídjára? Ezt a képregényben Fazekas annak ellenére elrontotta, hogy végig tökéletes birodalmi hajókat rajzolt: itt viszont olyan fura, kiálló dudorokat és egyéb alkatrészeket pakolt a csillagromboló aljára(?) amik a filmben sohasem léteztek.
A további oldalakon Fazekasék brilliáns egyszerűséggel oldották meg a hardcore Star Wars-rajongók lézerkard VS. fénykard vitáját: végig "lángpallosnak" nevezik a Jedik legendás fegyverét. Bespin kormányzója, az excsempész Lando Calrissian sem pont az, akinek megismertük: a magyar kalózkiadványban "Lendó Kelvisszián" néven szerepel. Fazekas legdurvább, de egyben legviccesebb újítása viszont egyértelműen az, amikor óriási légyölő galóca-telepeket rajzolt a Dagobah bolygó mocsarába. Így azért már teljesen érthető, miért makogott az öreg Yoda beszívott hippiként a mindent átható Erőről, és az is, hogy Luke miért halózta azt, hogy az ő arca van Vader sisakja alatt...
A képregény vége dramaturgiailag elég kusza: míg a felhővárosi lövöldözésre oldalakat szántak az alkotók, hőseink menekülése (és a szokás szerint rakoncátlankodó hiperhajtómű, valamint Luke félájult telepatikus társalgása az apjával, mint feszültségfokozás) teljesen kimaradt. Nem derül ki egyértelműen az sem, hogy az utolsó oldal már a felkelők kórházhajóján, egy Nebulon-B űrfregatton játszódik (tudja valaki egyébként, mi az, hogy rehabilitációs operátor?). Fazekasnak viszont valószínűleg volt egy magazinfotója erről a jelenetről, mert egy az egyben megegyezik a filmben láthatóval, kivéve azt az apróságot, hogy az orvosrobot, Tuvan-Bi helyére Landót rajzolta, a droid fejével(!) a mellkasán (valójában Lando ekkor már a Millenium Falcon pilótafülkéjében ült, Luke pont vele társalog adóvevőn).
A fenti hibák ellenére Fazekas Attila Birodalom visszavág-képregénye nemcsak az egyik leghangulatosabb adaptáció a Csillagok háborúja történetében (a hivatalos Marvel-verzió jóval kommerszebb és unalmasabb lett), de "limitált példányszámú Star Wars-ereklyeként" a hazai és a külföldi gyűjtők számára is ritka kincs. Fazekas és Cs. Horváth a nagy sikerre való tekintettel még ugyanabban az évben, '82 őszén kihozták a Csillagok háborúja képregényváltozatát is, ráadásul ezt már 2x28 oldalban (egy későbbi posztban természetesen részletesen is bemutatjuk). A '83-as Jedi visszatérből a jogtulajdonosok aggályai miatt viszont már csak egyetlen képkocka készült el. Fazekas a starwars.hu-interjúban így mesélt erről:
"A képregény utóéletéhez tartozik még, hogy Cs. Horváth Tibor, aki a hazai képregények exportjával foglalkozott, levitte Újvidékre, az akkori Jugoszláviába az anyagot, és mit tesz a balszerencse, összefutott a Marvel cég képviselőjével. Kitört a botrány, mert semmilyen engedélye nem volt az Ifjúsági Lapkiadónak a film képregény-változatának megrajzolásához. Hozzáteszem, hogy nálunk a szerzői jog akkor ezt nem tiltotta. A nyugat viszont mehetett a sóhivatalba. Ezt ők is tudták, így azután hosszas tárgyalások után elfogadták az egyszeri megjelenést, cserébe annyit kértek, hogy egy csomó más képregény-anyagukat hozza le az Ifjúsági Kiadó, amit azok viszont szép csendben elfelejtettek megjelentetni."
Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat valóban nem zavartatta magát holmi szerzői jogok és bejegyzett márkavédjegyek miatt, sőt, a Népszava, a FŐMO és a Budapest Film sem, így 1987 és 88 között Fazekas Attila elkészítette "Filmsikerek képregényváltozata" címen futó, több kiadót is megjárt illegálképregény-sorozata többi gyöngyszemét is, a Beverly Hills-i Zsarut, a Kobrát, a Halálosztót és A bolygó neve: Halált.
