A Don Juan-szekvencia

wolferl | 2009. július 07. |

Kukorelly Endre: Ezer és 3 – Avagy a nőkben rejlő szív

Kalligram, Budapest, 2009 267 oldal, 2990 HUF
A

 

Kukorelly Endre új kötetével már a borítója láttán bensőséges viszonyba kerültem. Ezer és 3: ez nem lehet más, csak Don Juan hódításainak száma, gondoltam szinte azonnal. Körülbelül tíz éve, amikor Kierkegaard Vagy-vagy című filozófiai alapművében a Don Juan-fejezetet olvastam, utánanéztem a regényes figurának. És valóban, bár különböző források másként adják meg, ezer körüli trófeája volt a hírhedt nőfalónak, legalábbis a történet egy adott pillanatában. Annak idején, tehát nagyjából tíz éve, magam is eljátszottam a gondolattal, hogyan épülhetne fel egy regény, amely sorra veszi összes szerelmi kalandomat.

Egy negatív nőcsábász-história lett volna, ahol az elbeszélő beteljesületlen vágyai viszik előre a cselekményt, az örök női princípiumot akarja megragadni, sikertelenül. Volt egy másik előzménye is ennek a tervnek, mégpedig Füst Milán nagyszerű regénye, A feleségem története, amely a Nő, mint megfoghatatlan transzcendens lény megértésére és birtoklására tett nyelvi kísérlet kudarcát mutatja meg – legalábbis az én olvasatomban.

Mondhatni, egy olyan szöveget vettem a kezembe, amelyet a saját egykori ötletem valamiféle utólagos, tőlem független, mégis szívmelengető megvalósulásának tekinthettem. Persze volt még egy komoly fegyvertény a szerző kezében: a Tündérvölgy, amely pár éve felszabadító hatást gyakorolt rám.

Az Ezer és 3 azt a nyelvi világot kínálja, mint az utóbbi időszak Kukorelly-prózája. Egymás után, látszólagos összevisszaságban sorakoznak a jellegzetesen kopogó bekezdések. A beszélő egyes szám első személyben, intim hangvételben ontja magából a szöveget, amely egy zenei kompozícióra, fúgára, kánonra vagy versenyműre emlékeztet, sok-sok virtuóz kadenciával. Emlékek, gondolatok, érzések, történetek, képek és asszociációk egymásra épülő végtelen hálózata, távolról nézve mintha csupa töredékesség és esetlegesség volna, mégis kirajzolódik a láthatatlan narratíva mérnöki íve.

A szerző megint pattanásig feszíti a nyelv határait, a köznapiság és a különféle szövegtípusok elemei szabadon kopulálnak egymással. A lelkes olvasó gyanútlanul, bizalmasan belép egy mondatba, ahonnan a következő percben páros lábbal lesz kirúgva, hogy aztán hirtelen egy másik, az előbbinél is különösebb mondatban találja magát, ahol újabb meglepetések várják, és amikor már azt hiszi, hogy a fordulatok véget értek, váratlanul megbillen vele a világ és fejjel lefelé lógva tekint az addigi történetre.

Ezt a jellegzetes mondattechnikát és kötetlenül zakatoló gondolatritmust nevezem Kukorelly-szekvenciának. Szédületes nyelvi tágasság árad ebből a könnyen azonosítható beszédmódból, amely ezúttal az elbeszélő nőkhöz fűződő viszonylatait elemzi, feszegeti, lajstromozza. Nem nevekkel, hanem számokkal jelöli azokat a nőket, akikkel eddig kapcsolatba került, egytől – ezerháromig. Úgy beszél róluk, mintha nem is emberek, hús-vér személyek volnának, hanem bábuk, névtelen nőstények, akik csak a szerző nyelvi terében léteznek.

Rendhagyó módon két kritikát írtunk Kukorelly Endre könyvéről. Az elsőt most olvassátok, a másodikat meg majd délután  itt >>>

Mert így is van. Bármennyire is próbáljuk történetként olvasni Kukorelly könyvét, ez a regény valójában egy Don Juan-arc tekintete. Annak a belső énnek zabolátlan, néhol drasztikusan őszintének tetsző és a mélylélektan zónáiba alámerülő megszólalása, amely ott él titkon az elbeszélő (és talán minden férfi) torkában. Ahol a nő gyengéd anya, ártatlan szűzlány, vonzó élettárs, unalmas feleség, alkalmi szerető, büdös kurva és vérszomjas fúria egyszerre.

Kukorelly elbeszélője sorra veszi ezeket a női lét- és lélekformákat, miközben ő maga is leírja a velük kapcsolatos viszonyait. És persze, ahogy egy rendes Don Juan, egytől – ezerháromig, mind-mind meg akarja dugni őket. Azt akarja, hogy leszopják. Ki akarja nyalni a pinájukat. Szerelmeskedni akar velük. Csókolózni velük a moziban. Sétálni mellettük egy őszi parkban. Szerelmet vall nekik. Feleségül akarja venni őket. Gyereket csinál nekik. Kukorelly szövege ugyanannak a harcnak a krónikája, amelyet Füst művében Störr kapitány folytat. Szeretné megérteni és uralni a Nőt. De persze nem tudja.

Ehhez a kísérlethez felhasznál egyet-mást. Például leginkább Lev Tolsztoj Anna Karenináját. Ez az a szál, amely számomra nem sokat tesz hozzá a regényhez, mivelhogy, szégyenszemre be kell vallanom, nem olvastam az orosz klasszikust. Bizonyára jó okkal kerül ide a regény néhány motívuma és hőse, de én ezeket a részeket kissé untam. Értem a szerepét, de néha túl sok volt nekem. Majd az avatott bírálók biztosan megindokolják, miért foglal el ilyen terjedelmes a területet a szövegben. Jobban örültem volna, ha mondjuk Proust az irodalmi minta. És persze sok más text is bekerül, József Attilától egészen Shakespeare-ig, de ők részemről varratmentesen, természetes módon adódnak és illeszkednek.

Ezt leszámítva Kukorelly Endre új könyve méltó folytatása a Tündérvölgynek, miközben a korábbi írásokból már jól ismert gyermekkor és fiatal évek, a Kádár-rendszer tárgyi világa és atmoszférája is óhatatlanul feltűnik újra. Nem mondanám hibátlannak, hiszen némely ponton hirtelen elfárad, pillanatokra megpihen, de aztán friss erővel lépeget tovább, egészen az utolsó mondatig, amelyet természetesen nem nevezhetünk a mű végének.

Ez a próza ugyanis, reményeim szerint – befejezhetetlen.
 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!