A
Párizsi randevú
Írta és rajzolta: Enki BilalTitkos Fiók, 2009, 70 oldal, 2500 Ft.
A tavalyi év három legfontosabb képregénye egyértelműen Neil Gaiman Sandmanje, Joann Sfar Kis hercege és a felújított Rejtő-Korcsmáros kalsszikus, Az elveszett cirkáló voltak, méltattuk is mindhármat itt, itt meg itt. De megjelent három olyan kötet is, ami a fentiek árnyékában "csak" A osztályzatot érdemel A+ helyett: a Párizsi randevú, a Watchmen #3 és a második ALIENS. A következő napokban mindháromról írunk.
A belgrádi születésű, de Franciaországban befutott bosnyák képregényíró-rajzoló, Enki Bilal pszichedelikus-cyberpunkos Párizsi randevúja a Szörny ébredése-tetralógia harmadik felvonása. Úgyhogy aki eddig még nem találkozott a szerző repülő taxikkal, halszagú robothasonmásokkal, legyekkel távvezérelt vallási fanatikusokkal, zöld ajkú négerekké mutálódott orosz bombacsajjokkal, ujjnyi méretűre zsugorított házizsiráfokkal, meg koedukált, egyházi alapon szervezett focicsapatokkal súlyosbított sci-fi világával, ne a sorozat 3. részével kezdje, mert semmit sem fog érteni belőle! A sztori ugyanis annyira szövevényes, hogy még a hozzám hasonló, hardcore Bilal-rajongóknak is elő kell szednie a régebbi albumokat, ha érteni akarnak minden egyes apró utalást a harmadik felvonásban.
Azért próbálkozzunk meg egy spoilerek nélküli gyorstalpalóval. A 93-as balkáni háború három árvája, az asztronauta Leyla, a profi focista Amir és a sportcipőről elnevezett, emlékekben és titkosszolgálati aktákban turkáló főszereplő, Nike még 2026-ban is egymást keresi, egy Warhole nevű, robotmásolatokat fejlesztő, őrölt tudós, és a Sasfészek nevű, dinócsontok és óriások után kutató szervezet intergalaktikus sakkjátszmájában.
Szex, szerelem, és a saját hasonmásodra lövöldözés: ez a három legfontosabb összetevője Bilal művészetének. A csapongó és szövevényes történet hatalmas műgonddal megrajzolt oldalakon bontakozik ki előttünk, itt minden képkocka egy-egy festmény, amiket bárhol a világon ki lehetne állítani, a romkocsmáktól a legnevesebb avantgard múzeumokig, garantált a magas látogatószám. Bilal elképesztő látványvilágot képes az olvasó elé varázsolni egy doboz színes ceruzával meg egy tubus fehér temperával (a kedélyesen cigarettázgató, képeket lakkozó és ragasztgató munkamódszeréről itt van egy izgalmas videó). És még azt is megbocsátjuk neki, hogy a tökéletes alakú női szereplőit csak a hajuk színe különbözteti meg egymástól.
