Hipp-hopp, rajzfilmen már 40 éves a kis Vuk!

Hipp-hopp, rajzfilmen már 40 éves a kis Vuk!

„Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! Segítsetek Vuknak, a kis rókának!” – ez csak egyetlen szállóigévé lett részlet a Vuk-filmből, amelyet kereken negyven éve mutattak be. De hogyan fogadták annak idején a nézők, és mit gondolt róla Dargay Attila? Utánanéztünk az Arcanum adatbázisában.

Ruff Orsolya | 2021. január 27. |

Vuk, a róka története először több mint 80 éve jelent meg egy gyűjteményes kötetben, a Fekete István-könyveket gondozó Móra Könyvkiadó szerint pedig a rókamese töretlen népszerűségében nagy szerepe volt a rajzfilmes alkotónak, Dargay Attilának is. A regényről és adaptációs utóéletéről hat éve, a regény megjelenésének 75. évfordulóján írtunk a nyomtatott Könyves Magazinban, így Dargayról is, akinek neve a rajzfilmnek köszönhetően visszavonhatatlanul összeforrt a Vukkal. A rajzfilmrendező annak idején így nyilatkozott a regényről:

„Elolvastam a könyvet, és elbűvölt.

Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket.”

Vuk megformálásánál nem volt könnyű dolga, hiszen a köztudatban a róka egy ravaszdi, kártékony állatként élt, a mese kölyökrókája viszont egy kimondottan szerethető, pozitív figura. Hogy még életszerűbb legyen, Dargay annak idején az állatkertben tanulmányozott egy néhány hetes kisrókát.

A Vukot először 1981 áprilisában mutatta be négyrészes rajzfilmsorozatként a Magyar Televízió, majd ugyanazon év decemberében volt a mozipremier. A bemutató után nem sokkal a Magyar Hírlap már arról cikkezett (1981. december 17.), hogy nagy magyar filmsiker született, igaz, kitért arra is, hogy a tévébemutató után sokan azt vetették Dargay szemére, hogy forgatókönyvíró társaival „túlságosan erőteljesen rugaszkodott el” az eredeti műtől:

„Mostanra kiderült, hogy nem Fekete István különös műfajú, ifjúsági természetregényének átdolgozását láthatjuk,

hanem egy olyan mesefilmet, amelynek ötletét egy Fekete István-regény adta.”

A Magyar Nemzet kritikusának a sorozat megtekintése után érezhetően akadtak fenntartásai az adaptációval kapcsolatban:

„Arról lehetett töprengeni a négy epizód láttán, hogy vajon helyénvaló-e az a rajzos és mesemondói stílus, amelyet a forgatókönyvíró és rendező Dargay Attila a Vukkal meghonosított. Okos-e, ha egy olyan kemény mondandójú mesét, mint amilyen Fekete István állatregénye, képpel és szóval egyaránt úgy megszelídíti az átdolgozás, hogy a biológiai valóság kérlelhetetlen törvényszerűségeit aligha tanulja meg belőle az apró nézősereg.” (1981. december 10.)

A nézőket viszont nem nagyon érdekelte a megmondó emberek véleménye, és tódultak a mozikba; a Kritika (1982/5. szám) folyóirat egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„Kitört a pesti Vuk-láz”,

akkorra már a sokadik, „Dargay Attila rajzfilmjéért hosszú sorok kígyóztak-kígyóznak a mozik előtt”, az adaptáció sorát pedig hang- és meselemez egészítette ki. A Jel-Kép folyóiratban (1982/4.) Rubovszky Kálmán nagyesszét közölt arról, hogyan élt tovább a Vuk-regény a tömegkultúrában, ehhez mellékelt egy adaptációs és merchandising ábrát is arról, hogy 1982-re mi minden nőtt ki a regényből és a rajzfilmes adaptációból:

-

A Vuk tehát nem sokkal a bemutató után már borzasztóan népszerű volt, és ez valószínűleg kompenzálta a kritikákat. Amelyek azért voltak. A Film-Színház-Muzsika 1981. december 12-én például ezt írta:

„A Vuk rajzfilmileg puritán megoldású, de csöppet sem szegényes. Ha úgy fogjuk fel, mint erdei zsánerképek füzérét, kellemesen merülhetünk bele bájos és karakteres rajzi stílusába, animális – azaz állati – és animációs – vagyis rajzolt mozgófilmi – szellemességeibe.”

Dargaynak szemére vetették azt is, hogy érzelgős. Ő maga a Magyar Nemzet 1981. november 4-i számában erről a következőt mondta:

„Tudom, azt is mondták, hogy szirupos (…), úgy látszik, öregszem. De vállalom, mert úgy gondolom, Fekete István is vállalná.

Gyerekeknek csináltam ezt a filmet.

Nem akartam, hogy véres legyen, hogy kegyetlen legyen – Fekete regénye ebben talán életszerűbb. Kedves, szórakoztató, de azért szépre és jóra nevelő, tanulságoktól sem mentes filmet akartam csinálni. S a levelekből, amelyeket a gyerekek írtak, azt érzem, a gyerekek szeretik Vukékat. Nekem ez a siker.”

Évforduló.
Az ikonikus mesefigura születésének 40. évfordulója alkalmából a Móra Kiadó több új Vuk-kiadványt is tervez, emellett a Nemzeti Filmintézettel közösen országos és online eseményeket szervez.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

"Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket” - Vuk 75 éves lett

...
Hírek

Amerikában már a Vukot is plagizálják

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Bár azt még nem tudjuk, hogy a mozik mikor fognak kinyitni, azért idén is várhatók izgalmas feldolgozások. Mutatjuk, milyen könyvadaptációk jönnek 2021-ben!

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

...
Hírek

Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

...
Nagy

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni