Négy budapesti gimnázium előtt tartottak virrasztást a magyar oktatásért vasárnap este hét és hétfő reggel kilenc óra között. A diákok a kiállásukkal tanáraikat támogatják, akik a béreik növelését, a munkaterheik csökkentését és a sztrájkjoguk visszaállítását követelik a kormánytól - írja a Telex. A hírhez kapcsolódva olyan könyveket válogattunk, amelyekben emlékezetes tanárszereplők bukkannak fel.
Szabó Magda könyve megkerülhetetlen magyar iskolaregény, nem véletlen, hogy az Abigél már az iskolai összeállításunkban is szerepelt. A gyerekszereplők mellett több fontos pedagógusfigurája is van a történetnek, de a legfontosabb mégis csak a Vitay Georgina által kezdetben megvetetett Kőnig tanár úr. A "gyáva, ügyetlen" Kőnigről bár a lány is elismeri, hogy művelt és kitűnő tanár, mégsem tudja megbocsátani neki, hogy elnéző a diákokkal, és "sose szól semmiért". Vitay a kamaszok kérlelhetetlen szigorúságával ítéli meg a regény láthatatlan hősét, Kőniget, és jellemfejlődésének fontos momentuma, amikor lassan kinyílik a szeme, és végre teljes képet kap arról, hogy mi folyik a Matulában, és ebben milyen fontos szerep jutott a tanárnak. Kőnig tanár úr figuráját Szabó Magda amúgy középiskolai franciatanáráról, Hettesheimer Ernőről mintázta, akinek alakját Merszi, Möszjő című kötetében is megidézte.
Eredetileg 1988-ban jelent meg angolul Nancy H. Kleinbaum regénye, a Holt Költők Társasága, igazi sikerét viszont az 1989-es filmadaptáció hozta el, amelyben Robin Williams alakította a bentlakásos fiúintézet szabad szellemű tanárát, John Keatinget. Utóbbi nyitottságra, spontaneitásra, kockázatvállalásra biztatja tanítványait, miközben úgy ismerteti meg velük az irodalom remekműveit, ahogy előtte még soha senki. John Keating arra tanítja a fiúkat, hogy mindig ki tudják fejezni az érzelmeiket, és vallja, hogy "sok örömtől fosztanánk meg magunkat, ha az élet legegyszerűbb dolgaiban nem tudnánk felfedezni a költészetet".
Linda Sue Park regénye, a Min mester inasa nem a hagyományos iskolarendszerben játszódik: főhőse Kóró, egy árva fiú, akinek minden vágya, hogy fazekas lehessen. A zárkózott Min mester tanítványául fogadja, viszont a fiúnak onnantól kezdve a legkeményebb, legnehezebb, leginkább embert próbáló feladatokat kell elvégeznie. Fenyő D. György középiskolai magyartanár (akivel legutóbb ITT interjúztunk) a meseutca.hu oldalon megjelent írásában az alábbiakat írta a kötetről: "Szó sincs semmiféle emelkedett, művészi munkáról, amiről a gyerek álmodott, hanem kőkemény, fáradságos, izzadságos munkát kell végeznie napra nap. Ám a fiú ezáltal nevelőapjának és önmagának is fenntartójává válik, másrészt olyan alázatra tesz szert, ami azt ígéri: belőle is nagy mester, igazi művész lesz majd. Megtanulja az alázatot az anyagok iránt, a nehéz munka tiszteletét, azt az igényességet, amivel Min mester nem enged ki a kezéből nem egészen tökéletes munkát."