A több mint 1,2 millió diák részvételével készült felmérés szerint nemcsak az olvasott könyvek mennyisége csökkent, de a középiskolás korosztálynál radikálisan visszaesett az elolvasott könyvek nehézségi szintje is. A vizsgált országokban a gyerekek kevesebb könyvet olvasnak, mint tavaly, feltételezhetően azért, mert a Covid miatti hiányzások és az iskolai olvasási idő hiánya miatt romlottak az olvasási képességeik.
A kilencedik évfolyam után visszaesés figyelhető meg a könyv nehézségi szintjét illetően
A 2024-es What Kids Are Reading (Mit olvasnak a gyerekek) című tanulmány több mint 1,2 millió diákot vizsgált meg, és arra jutott, hogy
a tanulók által olvasott könyvek száma 4,4%-kal csökkent.
A tanulmány szerint az olvasási kedv visszaesése „különösen akut” a középiskolákban, és nemcsak az elolvasott könyvek száma, hanem nehézségi szintje is csökkenést mutat.
A felmérés során kiderült, hogy a hatodik évfolyamig fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelentő könyveket olvastak a gyerekek. Ezt követően az olvasott könyvek nehézségi szintje a 9. évfolyamig platózott, majd az idősebb középiskolások által olvasottak nehézsége „élesen visszaesett”.
A Covid hatása még mindig érezhető
A kutatás 2008-as kezdete óta ez az első év – a járvány első esztendejétől eltekintve –, amikor csökkent az olvasott könyvek száma. Az eredmények az adatokat elemző Keith Topping, a Dundee Egyetem kutatója szerint a Covid folyományai lehetnek, és bár az eredmények aggasztóak, nem biztos, hogy teljességgel megbízható mutatói annak, mire számíthatunk hosszú távon. „Számos lehetséges oka lehet a csökkenésnek, de valószínűleg
a Covid után az iskolából tartósan hiányzó tanulók magas száma a leginkább meghatározó tényező”
a Covid után az iskolából tartósan hiányzó tanulók magas száma a leginkább meghatározó tényező” – mondta Topping.
Az iskolában is olvasni kellene
A kutatás összefüggést mutatott ki a több iskolai olvasási idő és a magasabb olvasási képesség között. Az olvasási készség leginkább akkor javult, amikor egy tanuló iskolai napjából több mint 30 percet szentelt az olvasásnak. „A tanulmányból az a legfontosabb, hogy a megfelelő nehézségi szinten végzett több olvasási gyakorlat javítja a tanulók olvasási teljesítményét, a több iskolai olvasási idő pedig jobb olvasási képességhez vezet” – tette hozzá Topping.
Miközben a politikusok kampányolni kezdtek az általános választások előtt, Topping aggasztónak találta, hogy az oktatás kérdéseit elhanyagolják. „Mindenképpen szeretném, ha az iskolák nagyon alaposan megvizsgálnák azt a kérdést, hogy mennyi időt szánnak az iskolai olvasásra. Azt is nagyon szeretném, ha az Oktatási Minisztérium és a többi regionális hatóság is intézkedne, hogy ösztönözze az iskolákat arra, hogy több időt fordítsanak az olvasásra” – mondta.
Mit olvasnak szívesen a megkérdezett gyerekek?
A megkérdezett gyerekek közül összességében továbbra is David Walliams maradt a legnépszerűbb szerző, őt Marcus Rashford labdarúgó követi, aki Alex Falase-Koya gyermekíróval közösen írta a The Breakfast Club Adventures című sorozatát, és a Szimat naplója szerzőjével, Dav Pilkeyvel osztozik a második helyen. J.K. Rowling Harry Potter és az azkabani fogoly című könyvét választották a legnépszerűbb könyvnek az általános iskolások körében, míg Alice Oseman Heartstopper – Fülig beléd zúgtam (Szívdobbanás) 3. kötete a középiskolások leggyakrabban olvasott könyve.
Míg a What Kids Are Reading elsősorban a Renaissance tanulási és értékelési szolgáltató által végzett tanulmányon alapult, a jelentés a National Literacy Trust 71 351 tanuló részvételével végzett felmérésének eredményeit is tartalmazza. Ezek a számok azt mutatják, hogy 2005 óta 26%-kal csökkent a szabadidejükben naponta olvasó gyerekek száma. Az ő adataikból az is kiderült, hogy az ingyenes iskolai étkezésben részesülők körében volt a legalacsonyabb a tanulók olvasási kedve, tehát az olvasási hajlandóság a társadalmi státusszal is összefüggést mutat.
(Guardian)
Nyitókép: Karolina Grabowska/Pexels