Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A mesevilág iránti vonzódását az alsórácegrespusztai gyerekkorból hozta, kedvencei között pedig még idős korában is a népmeséket emlegette. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.

Ruff Orsolya | 2021. május 05. |

Van a mesevilágban egy erdő, ami úgy kerek, hogy négyszögletű. Ebben a világban él Mikkamakka és Vacskamati (meg persze Dömdödöm), szomszédaik között található szegény Dzsoni és Árnika, és természetesen ott van még Berzsián is, a költő, aki utálta a rosszkedvet, és a versnemírást tartotta a legpocsékabb munkának. 

Lázár Ervin
A Négyszögletű Kerek Erdő
Ill.: Réber László, Móra, 2021, 164 oldal
-

85 éve született Lázár Ervin (1936-2006), a huszadik századi magyar gyerekirodalom szárnyaló fantáziájú írója, aki tanárként végzett, a pályáját újságíróként kezdte, legnagyobb sikereit viszont vitán felül meseíróként aratta. 1996-ban kapta meg a Kossuth-díjat, és egy akkor készült Kurír-interjúban elevenítette fel a kezdeteket, azt, hogy valójában hogyan is fordult annak idején a mesék felé: 

„Ifjúkorom nagy részét a Tolna megyei alsórácegresi pusztán töltöttem, ott, a tanyavilágban a gazdasági cselédek, földhöz ragadt kis parasztok között

évszázados hagyománya volt a mesemondásnak.

Szüleim és nagyszüleim is ezekkel a valódi népmesékkel neveltek és altattak el esténként. Felcseperedve Tamási Áron és Tömörkény István írásai voltak a kedvenc olvasmányaim, egyetemi éveimben pedig főkent Gorkij és Faulkner műveit forgattam.” 

Ugyanebben az interjúban Lázár Ervin elmondta, hogy sosem szerette az Andersen- és Grimm-féle műmeséket, saját munkáit inkább a magyar népmesék, népmondák sugallták. Beszélt arról is, hogy első olvasói és kritikusai pedig nem mások voltak, mind a gyerekei: „Kiváltképp középső lányom, Fruzsina, aki már négy-öt éves korában a társszerzőm volt, sok történet ötletadója, kitervelője, módosítója”. 

Lázár Ervin
A Hétfejű Tündér
Ill.: Molnár Jacqueline, Móra, 2018, 127 oldal
-

1993-ban, a Köztársaság című lapnak is arról beszélt, hogy belső késztetésből fordult a gyerekirodalom felé, és bár elkönyvelték gyerekírónak, neki viszont – ahogy fogalmazott – fogalma sem volt, hogy ez vagy az a műve éppenséggel gyerekeknek szól-e vagy sem: „Tőlem változhat a világ, én csak ugyanazokat a dolgokat tudom megírni”. Első meséje A molnár fia zsák búzája volt, amelyet – egy 1996-os Magyar Nemzet-interjú szerint – huszonévesen írt, és „alaposan érződik rajta a népmesék hatása”. Ebben a beszélgetésben is felemlegette a gyerekkorát, Alsórácegrespusztát, ahol nagy mesélések folytak, ezeknek a meséknek pedig a fele igaz volt, a másik fele a képzelet szüleménye: „A világ onnan nézve óriási idegenségnek tűnt, csak a mi kis közösségünkben éreztük otthon magunkat, ami akár Négyszögletű Kerek Erdőnek is nevezhető, mely oly varázslatos volt, hogy igazából nem is létezhet, csak a negyedik dimenzióban”.

Beszélt az írásról is, és aláhúzta, hogy az író nem bízhat csak az ihletben, hiszen az írás szorgalom függvénye is. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a jó meséhez nélkülözhetetlen az „érintés”, utóbbit viszont nem szabad misztifikálni: „Az érintés könnyebben jön, ha az ember derűs hangulatú, ha jó az önmagához és a világhoz való viszonya.

A jó meséhez tehát a lélek derűje szükségeltetik”.

Lázár Ervin nem tett különbséget a gyerekeknek és a felnőtt olvasóknak szánt művei között. 1980-ban a Színház című folyóiratnak is azt mondta, hogy soha nem gondol arra, hogy éppen gyerekeknek vagy felnőtteknek ír-e: „Nem foglalkozom meseelmélettel. De az ember szeret játszani, és játékossággal közelít meg sok dolgot az életben. A gyerekek fantáziája pedig egyenesen óriási. A gyerek tanulja a világot, és amikor életében először lát meg valamit, azt egészen biztosan másképp észleli, mint ahogy akkor fogja látni, amikor már tudja, mi az, és a különleges dolgokat már nem veszi észre benne, mert már megszokta. És a nyelvvel is így bánik, ezért születnek csodálatos nyelvi bakugrások. Tulajdonképpen az a titka az egésznek, hogy akik gyerekdarabokat, jó gyerekdarabokat írnak, azok a legteljesebb mértékben kihasználják a gyerek fantáziáját, és a játék nemcsak a színpadon folyik, hanem a gyerek fantáziájában is”. 

Lázár Ervin
Szegény Dzsoni és Árnika
Ill.: Molnár Jacqueline, Móra, 2020, 72 oldal
-

Lázár is játszott és varázsolt a nyelvvel, tobzódott a nyelvi leleményekben és a leleményes nevekben, amelyek egy részét szintén a gyerekeknek köszönhette: interjúiban például többször elmondta, hogy Mikkamakka neve az unokaöccsének köszönhető, aki nem tudta kimondani azt, hogy Miska macska. A Magyar Nemzetnek (1996) ezt nyilatkozta: „Vannak nevek, amelyeket népmesékből vettem át, például Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl egy afrikai népmese hőse.

Sokszor elmondtam már, hogy a gyerekektől tanultam a legtöbbet.” 

Hiába azonban a gazdag fantázia, maga Lázár realistának tartotta a meséit; ahogy fogalmazott: számára a képzelet és a gondolatvilág jelentette a legnagyobb realizmust, és történetei a valóságban szerzett tapasztalatok alapján álltak össze: „Itt van például Bruckner Szigfrid, a kiszuperált cirkuszi oroszlán, akit öregsége miatt kirúgnak az állásából - nem tudnánk erre számtalan példát hozni a valóságban? Vagy itt van például Ló Szerafin, a kék paripa, akit színe miatt senki sem fogad be. Tiszta realizmus, nem?”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Amerikában is megjelent Lázár Ervin meséje

...
Nagy

Öt ok, amiért felnőttként is érdemes Lázár Ervint olvasni

...
Gyerekirodalom

Janikovszky Éva olyan gyerekeknek írt, akikből felnőtt lesz és olyan felnőtteknek, akik gyerekek voltak egyszer

Már a sokadik generáció nő fel Janikovszky Éva könyvein, aki éppen ma lenne 95 éves. Írót valószínűleg ennél nagyobb öröm nem érhet, és Janikovszky is azt vallotta, nincs nagyobb elismerés annál, minthogy a gyerekek és a szülők, nagyszülők ismerik a könyveit.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Szórakozás

Ezt az öt könyvet olvassák a Szexoktatás harmadik évadában

...
Szórakozás

Dumbledore titkairól szól az új Legendás állatok-film

...
Hírek

A botrány után a Kolibri nem adja ki a tervezett Kerekmese-könyveket

...
Beleolvasó

A történész unoka kinyomozta, hogyan lopták el a nácik a nagymamája szakácskönyvét

...
Hírek

A feleségem története, Kifulladásig, FIN, PesText [Programajánló]

...
Hírek

Nézz körül a tokiói Murakami Könyvtárban!

...
Promóció

Hogyan befolyásolják a színek a hangulatunkat

...
Promóció

Kaszinó otthon? Ez bizony megvalósítható!

...
Gyerekirodalom

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

Szerzőink

...
Sándor Anna

H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

...
Forgách Kinga

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

...
Rezek Bori

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

...
Gyerekirodalom

II. Rákóczi Ferenc a pestissel küzd, közben a szerelmével csetel

Miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája és milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen - mindez kiderül Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötetéből, amely ezúttal a felvilágosodás korába vezet.

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]