A természettudományok felé nem csak akkor érdemes terelgetni a kisebbeket, ha már eleve érdeklődnek valami iránt, azért is fontos, hogy jobban megértsék saját magukat és az őket körülvevő világot. Verses mesék és illusztrált kötetek közül válogattunk minden korosztály számára, akár a nagy gépek, akár a csillagképek vagy a kísérletezés a mániájuk – és ki tudja, a végén még élethosszig tartó szenvedély lesz belőle.
Camilla de la Bédoyére, Philip Steele: Föld – Kérdések és válaszok kíváncsi gyerekeknek
Miért nem esünk le a bolygóról, miközben az űrben pörög? Miért fúj a szél? Nőnek fák a tenger mélyén? Hová kerül a sok szemét? Miért mennek a repülők a felhők felett? Rengeteg izgalmas kérdés és válasz, megannyi érdekesség és különös, meghökkentő tény bolygónkról, az óceánokról, az időjárástól és a környezetvédelemről kis földrajztudósoknak – humoros rajzokkal.
Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről
Farkas Róberttől tulajdonképpen bármelyik kötetet ajánlhatnánk. A már több kiadást megért Eszes Róka-sorozatban mesés módon írt a legkisebbeknek az űr és a csillagok csodáiról, majd a Nap, a fény és a gravitáció kapcsolatáról (ez HUBBY-díjat is kapott), a harmadik kötetben pedig a relativitásról és a téridőről. Ezután kiskamaszoknak is írt egy űrben játszódó meseregényt (Elugrottam a Plútóra, holnap jövök!).
Susanne és Thorsten Dambeck: Milyen csillagot láttam?
Susanne és Thorsten Dambeck könyve eligazítja a kis űrkutatókat a csillagképek és bolygók között, ábrákkal és tippekkel segít az éjszakai égbolt megfigyelésében, a látottak meghatározásában, és abban, hogy jobban megértsék a Naprendszert.
Jorge Cham, Daniel Whiteson: Az Univerzum – Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Ezt a kötetet inkább középiskolásoknak ajánljuk. Jorge Cham kutatóból lett karikaturista és Daniel Whiteson fizikaprofesszor úgy magyarázzák el a tudományos eredményeket (vagy azok hiányát), hogy mindenki megértse. Röviden, szórakoztatóan és rengeteg vicces rajzzal illusztrálva lebbentik fel a fátylat a testünket alkotó részecskékről, a legtávolabbi galaxisokról és mindarról, ami a kettő között van. Megtudhatjuk többek között, hogy miért nem tudunk teleportálni és hogy építhetünk-e térhajtóművet.
Gabby Dawnay: 5 perces kis csodák
Rövid, verses meséken keresztül tanulhat a 4-6 éves korosztály az erdők élővilágáról, az egészen apró, de a legnagyobb lényekről is. A mézelő méhek táncától kezdve a békák átalakulásán a lenyűgöző gombákig sok mindenről szó esik Dawnay verseiben, melyeket Fenyvesi Orsolya ültetett át magyarra, a gyönyörű illusztrációk Mona K munkái.
Víctor Sabaté: Rejtélyes történetek – 25 fejtörő az emberi testről
A Rejtélyes történetek sorozat legújabb interaktív kötete nem csak olyan gyerekeknek ajánlott, akik már háromévesen sztetoszkópot kértek karácsonyra, hiszen minden iskolásnak jól jön, ha megérti a teste működését, már azelőtt, hogy ez felső tagozatban szóba kerülne. A csapatokban játszható, különböző nehézségű fejtörőket (például Orrfacsaró megoldás vagy Elvarázsolt ujjak) a logika és a fantázia segítségével, illetve önmaguk megfigyelésével lehet megoldani.
Julia Rothman, John Niekrasz: A tenger csodái
Tengerbiológus-palántáknak ideális ez a részletgazdag, beszédes illusztrációkkal ellátott könyv. Julia Rothman illusztrátor szűnni nem akaró lelkesedéssel és tudományos igénnyel kutatja az óceánok titokzatos univerzumát, könyvében megcsodálhatjuk a tengerparti és mélyvízi növényeket, állatokat és káprázatos élőhelyüket. Megannyi látványos vagy éppen rejtőzködő teremtményt ismertet meg kis olvasóival, olyan információkkal együtt, mint hogy miért sós és mitől hullámzik a tenger, hogyan alakultak ki az óceánok, és milyen veszélyek fenyegetik a korallzátonyokat.
Vibeke Maria Viestad: Mi az ember? – Keletkezésünk és a többi emberfaj története
Amikor a Homo sapiens körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt kivándorolt Afrikából, még legalább négy másik emberfajjal osztozott a Földön. Ők korábban élt emberek leszármazottai voltak, akik szintén Afrikából vándoroltak ki – néhányuk több mint kétmillió évvel ezelőtt! Hasonlítottak ránk, de nem voltunk teljesen egyformák. Ma már csak a csontvázukból maradt őskövületekből, a fosszíliákból, valamint a hátrahagyott eszközeikből ismerhetjük őket. Miként lehetséges, hogy mi megmaradtunk? És miért tűnt el a többi emberfaj? Miként lehet, hogy mi szinte bárhol elélünk, ráadásul ilyen sokan vagyunk egy helyen? Ez a kötet minderre választ ad.
Aina Bestard: Hogyan alakult ki az élet a Földön?
El tudod képzelni a Földet hatalmas hógolyóként vagy végtelen, vörös lávatengerként? Kíváncsi vagy, miként terjedtek el fokozatosan a legváltozatosabb életformák a bolygónkon? Indulj izgalmas utazásra az evolúció évmillióin keresztül! Forgasd vissza az idő kerekét, fejtsd fel a rétegeket, és fedezd fel a különleges növényekkel és mára kihalt állatokkal benépesített, titokzatos tájakat! A 8 éven fölüli gyerekeknek ajánlott, illusztrációkkal teli kötet felhajtható fülekkel, átlátszó felületekkel és látványos panorámaoldalakkal mutatja be az élővilág kialakulását Földünkön.
David Macaulay: Hogy működik?
Markolókért, kapcsolókért, drótokért rajongó kölykök, riadó! Az emelőtől a lézerig, a szélmalmoktól a virtuális valóságig gépek százainak működését mutatja be ez a képes album. David Macaulay nagyszerű ábrái és a kíváncsi mamutszereplők még a legbonyolultabb gépek megismerését is szórakoztató élménnyé varázsolják minden korosztály számára. A díjnyertes könyv új, átdolgozott kiadásában a legkorszerűbb digitális eszközök is megtalálhatók.
Clive Gifford: Az idő könyve
A szerző arra tesz kísérletet, hogy elmagyarázza az idő egyszerre nagyon konkrét és megfoghatatlan fogalmát a kisebbeknek (itt beleolvashatsz). Az időt nem lehet megfogni, ízlelni vagy szagolni, viszont tapasztaljuk, hogy múlik. És bár minden perc, óra és nap pontosan ugyanolyan hosszú, érzésre mégis változó gyorsasággal telnek. Mi az idő, mikor kezdődött és vége lesz-e? Ugyanaz az idő a Földön és a Marson? Lehetséges az időutazás? Miért mutat mást az óra a világ különböző részein? Több tucat hasonló kérdésekre ad magyarázatot ez a könyv.
Victoria M. Williams: Szórakoztató kísérletek
A kísérletezéssel még azokat a kisdiákokat is meg lehet fogni, akiket egyébként nemigen érdekelnek a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, a művészetek és a matematika. 40 különböző kísérlet található a könyvben, a tudományos tényekre koncentráló ismertetők mindegyiknél elmagyarázzák a kísérletek során tapasztalt jelenségeket: például kiderül, miként válik lávává a citromlé, vagy készíthetünk saját kémperiszkópot és napelemes sütőt. A fejezetek olyan témák köré épülnek, amelyekről az iskolában is szó esik, azonban a kötet olyan újszerű meglátásokkal gazdagítja az ismereteiket, amelyekről a tanórán aligha hallanak.
Emily Hawkins: A számok univerzuma
A kötet játékosan tárja fel a 6-10 éves korosztály előtt a matematika titokzatos világát. Miközben az Infinity űrhajó legénységével kalandozunk a világűrben, és idegen fajokkal harcolunk, a matematika számos területét ismerhetjük meg az alapműveletektől kezdve a számsorozatokon és mértani alakzatokon keresztül az olyan mindennapi problémákig, mint a mértékegységek használata vagy a valószínűségszámítás. Túl azon, hogy matematikára az élet minden területén szükség van, ez a legkiválóbb játszótér az elme számára – segít alaposan felpörgetni és edzésben tartani az agysejteket.
Nyitókép: YY TEOH / Unsplash