Az indiánosdinál csak a barátság lehet fontosabb

Az indiánosdinál csak a barátság lehet fontosabb

A holland Erna Sassen eredetileg színésznő volt, 2004-ben debütált gyerekkönyvíróként, a következő évben pedig hátat is fordított a színpadnak. Magyarul az Egy indián, mint te meg én az első könyve, amely egyszerre óda a gyermeki fantáziához, és ad mesés fogódzót a valóság feltérképezéséhez.

Ruff Orsolya | 2021. április 30. |

Erna Sassen hőse egy Boaz nevű fiú, akinek a kora nincs pontosan meghatározva, de olyan tízéves lehet. Amit fontos róla tudni, hogy szereti a csendet és az állatokat, rajong az indián kultúráért, ezt a rajongását viszont nem tudja kivel megosztani, mert barátai nincsenek. Ám mivel nem szeretné, hogy a szülei nyugtalankodjanak, ezért barátokat talál ki magának, akikről azt állítja, hogy iskola után együtt játszanak.

Erna Sassen
Egy indián, mint te meg én
Ford.: Rádai Andrea, Pagony, 2021, 122 oldal
-

A társas magány addig tart, amíg az osztálytársa nem lesz egy Aisha nevű lány, aki nem beszél hollandul, és pont úgy néz ki, mint egy indián. Ez már elég alapot ad a rokonszenvre, a tanára pedig jó érzékkel összeülteti a két gyereket, akik öntudatlanul is egymás támaszai lesznek. Az idill addig tart, amíg Boaz szülei úgy nem döntenek, hogy a gyereknek érdemes lenne osztályt ugrania, ami viszont azzal is járna, hogy maga mögött kellene hagynia az addigi közösségét és újdonsült barátját. 

Boaznak elég korán meg kell tanulnia, hogy kiálljon magáért, de az odáig vezető úton nemcsak mások, hanem ő is követ el hibákat. Családon belüli legnagyobb szövetségese a nagymamája, aki egy igazi szupernagyi. Ez nem azt jelenti, hogy emberfeletti képességgel rendelkezne, csupán arról van szó, hogy mindig ott van, amikor kell. Ismeri az unokája minden rezdülését, a gondolatait, szívesen viszi kempingezni, mindig van ideje meghallgatni őt, és vigasztalni is, ha arra van szükség. Ő az, aki nagyon egyszerű szavakkal megpróbálja elmagyarázni azokat a világban zajló folyamatokat, amelyek megértése sokszor még egy felnőttnek is nehézséget okoz. Az ugyanis elég hamar kiderül, hogy Aisha nem indián, hanem egy másik országból érkezett, tele van traumákkal, és pont egy olyan barátra van szüksége, mint Boaz.

Sassen regénye egy gyönyörű mese a barátságról és a gyermeki fantázia végtelenségéről.

Boaz megszállottja az indiánoknak, mindent tud róluk – és lapszéli kis buborékokban az olvasó is sok információt kap a különböző indián kultúrákról –, a világról alkotott képét, érdeklődését, gondolatait, vágyait pedig nagyban meghatározza az indiánlét. 

A kötet illusztráció ráadásul csodálatosan feleselnek erre a történetszálra. Martijn van der Linden fekete-fehér-piros rajzai, monokróm oldalai megidézik az indiánmotívumokat, az ősi ábrázolásokat, de van itt térkép, pálcikaember, és olyan illusztrációk is, amelyek önmagukban egy mini-történetet mesélnek el. A legszebb, hogy

mindez harmonikus egészet ad ki,

és egészen különleges hangulatot ad a könyvnek. 

Emellett Sassen nagyon egyszerűen, de nem leegyszerűsítve ábrázolja a kisfiú világát, így az olvasó végig Boaz nézőpontjából követi az eseményeket: vele van, amikor kétségbeesésében világgá szalad, amikor a lépcső tetején kihallgatja a szülei veszekedését, amikor a nagymamájával elrendezgetik a házi indiánmúzeumot. A nehézségek ellenére Boaz világát átlengi a derű, pedig a megtalálni vélt biztonsága egy adott ponton megrendülni látszik – paradox módon épp a szülei által, akik a legnagyobb jóindulattal egy osztállyal feljebb léptetnék, ezzel ugyanakkor kiszakítanák a jól ismert közegből és megfosztanák az egyetlen barátjától. A fantáziavilág Sassennél nem jelent teljes elrugaszkodást, és nem jelenti azt, hogy Boaz teljesen fogalmatlan lenne: az indiánvilág fontos kapaszkodó számára, egy olyan mátrix, amelybe behelyettesíthetők a való világ dolgai, ez pedig sokszor segít neki tájékozódni,

eligazodni a legnehezebb helyzetekben is. 

Erna Sassen fejlődésregénye elsősorban a kiskamasz olvasókat célozza – a nyelvezete, a szöveg tördelése, az oldalak szellőssége pedig alkalmassá teszi az önálló olvasásra is.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Janikovszky Éva olyan gyerekeknek írt, akikből felnőtt lesz és olyan felnőtteknek, akik gyerekek voltak egyszer

Már a sokadik generáció nő fel Janikovszky Éva könyvein, aki éppen ma lenne 95 éves. Írót valószínűleg ennél nagyobb öröm nem érhet, és Janikovszky is azt vallotta, nincs nagyobb elismerés annál, minthogy a gyerekek és a szülők, nagyszülők ismerik a könyveit.

...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

Hírek
...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is