Minden este felébred a gyerek? Már régóta küzdesz azzal, hogy nem tudod átaludni az éjszakát, mert valamiért mindig felsír a baba? Sok kezdő szülő belefut ebbe a problémába, azt gondolva, hogy ez a természetes, és nincs mit tenni, mint átvészelni. Fedor Anna babaalvás-tanácsadó, a The Baby Sleep Project és a Nem alszik a baba alapítója ugyanezzel a jelenséggel találkozott évekkel ezelőtt, és eldöntötte, hogy megtalálja a megfelelő megoldást.
A Mint a bunda olyan módszereket és gyakorlatokat mutat be, amik esetenként a szakirodalom ellenére is működnek, segítve azokat a szülőket, akik szeretnének javítani a gyerekük alvási szokásain. De ennél többet is nyújt a kötet: a háttérben megbújó problémákat és az esetleges következményeket is megismerhetjük belőle.
Fedor Anna: Mint a bunda – Mit csináljunk, ha nem alszik a baba? (részlet)
Este fél 10, ideje lefeküdnöm, ha szeretnék legalább pár órát aludni. Óvatosan lenyomom a hálószoba kilincsét, kattan egyet. Magamban káromkodom… holnap most már mindenképp beolajozom! Becsukom magam mögött az ajtót, és a sötétben lábujjhegyen tapogatózom.
Hol is van az a folt, ahol nyikorog a parketta? Úgy érzem, mintha aknamezőn járnék, de sikerül minden további probléma nélkül eljutnom a nagy franciaágyig. Felébred bennem a remény – lehet, hogy ez egy jó éjszaka lesz? Jólesőn elnyújtózom az ágyban, de ekkor óriási hibát követek el: túl hangosan húzom magamra a takarót.
Tudom, nehéz ezt értelmezni, de igenis lehet a takarót túl hangosan magadra húzni. Máskor odafigyelek, és centiről centire lassan bújok a takaró alá, hogy minimalizáljam az anyag súrlódásának hangját, de most elhibáztam. Mellettem pár centire a babaöbölben mocorgás. Visszafojtom a lélegzetem, itt sem vagyok. Hátha, hátha... de nem. Dia felsír.
Ki a fene írta azt, hogy aludjunk együtt a babával, mert akkor biztos jobban alszunk?
Na, neki tuti nem olyan gyereke volt, aki minden neszre felébred! Meg aki hóangyalozik egész éjjel a két szülő között forogva... Mindegy, még nincs minden veszve, hátha visszaalszik, ha megszoptatom! Bár épp egy órája szoptattam meg, de az igény szerinti szoptatás fontos a megfelelő kötődés kialakításához, mint tudjuk.
De vajon neki most szoptatásra van igénye? Vagy csak mérges, hogy felébresztettem? Nincs időm gondolkodni, átgurítom Diát a nagyágyra, oldalfekvésbe helyezkedem, és reménykedem, hogy a szoptatás visszaaltatja.
Fél óra múlva még mindig ugyanabban a pózban fekszem, kezd zsibbadni a jobb karom. Dia viszont nemhogy elaludt volna, inkább egyre éberebbnek látszik, és az is biztos, hogy már nem éhes, mert elkezd sírni. Felveszem, ringatom, de csak vigasztalhatatlanul sír. Láthatóan álmos, mégsem tud elaludni. Egy óra múlva már görcsöl a karom, fáj a hátam, átadom a férjemnek.
Átmegyek a másik szobába, onnan hallgatom, ahogy altatódalokkal próbálja megnyugtatni, és közben azon gondolkodom, hogy a fenébe jutottunk ide.
Hiszen mindent jól csináltam! Hordozás, iszsz, együtt alvás, és mégis itt tartunk? A babaalvás témájának is megpróbáltam utánanézni, bár leginkább csak összezavarodtam a különböző blogposztok és Facebook-csoportok néha kissé túl szélsőséges és egymásnak ellentmondó érveitől. Tény, hogy ennél nem léptem tovább.
Na ne már! Itt vagyok egy elméleti biológia és evolúcióbiológia PhD-vel, és pont a kisbabám alvása fog ki rajtam? Kutatásmódszertant még tanítottam is az egyetemen, hát akkor lássuk, hogyan kell nekikezdeni egy új témának! Felcsapom a laptopom, a Google Scholarba beírom, hogy „infant sleep”…
Valahogy így kezdődött az én történetem a babaalvással. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, Dia ma már iskolás nagylány, én pedig alvástanácsadói képesítést szereztem, megalkottam a Dreamsense brandet, és ezen keresztül már több ezer szülőnek segítettem abban, hogy a gyereke a lehető legjobban aludjon.
Kidolgoztam a PEACE alváscoaching-programot, amelyben mindazt rendszerbe foglaltam, amit tanultam.
Rájöttem, hogy a látszólagos ellentmondások ellenére a különböző szakértők tulajdonképpen egyetértenek abban, hogy mi az a néhány dolog, ami a jó alvás alapja. A hangsúlyokat ugyan máshová teszik, de a lényeg ugyanaz: ez az, amiről a PEACE-módszer öt lépése szól.
A Mint a bunda című könyvemben ezen az öt lépésen vezetem végig az olvasót. Egy olyan könyvet szerettem volna írni, ami a lehető legtöbb babának és szülőnek nyújt segítséget, ami ítélkezésmentesen felajánlja az elérhető módszereket, amelyekből a szülő választhat saját meggyőződése szerint, és nem utolsósorban amit a fáradt szülő a megmaradt agykapacitásának 30 százalékával is képes követni. Egyszóval olyan könyvet, amilyenre nekem is szükségem lett volna azon a nehéz éjszakán, amivel a történetemet kezdtem.
Elárulom, hogy három hónapnyi kutatás és kísérletezés után, kicsivel az első születésnapja előtt, egy csodálatos reggelen arra ébredtem, hogy Dia végigaludta az éjszakát.
És onnantól hosszú ideig minden éjjel megbízhatóan 11 órákat aludt egyhuzamban. Remélem, hogy neked a Mint a bunda segítségével gyorsabban és egyszerűbben sikerül hasonló eredményeket elérned!
Fotó: Valuska Gábor/Park Kiadó