A közösségi média korábban sosem látott médiafelületet biztosít az íróknak, akik a Twitteren, Facebookon, Instagramon közvetlenül is megszólíthatják az olvasókat. Az írók közül sokan élnek is vele (JK Rowling twitteres bejegyzéseiről mi is többször beszámoltunk már), vannak azonban olyanok, akik tudatosan tartják távol magukat a közösségi médiától. A Guardian szerint közéjük tartozik Zadie Smith, aki egy New York-i rendezvényen beszélt arról, hogy így meg tudja tartani a "tévedés jogát" anélkül, hogy tartania kellene az emberek reakcióitól.
A közösségi oldalakon folyó viták szerinte kedvezőtlenül befolyásolhatnak egy írót - példaként azt hozta fel, amikor valaki a Twitteren délelőtt 9-kor még határozott véleményt nyilvánít valamiről, majd a negatív reakciók hatására órákkal később már teljesen más álláspontra helyezkedik. Smith ezt szerencsétlen folyamatnak nevezi, kiemelve, hogy a maga részéről szeretné megőrizni az érzéseit, még akkor is, ha azok rosszak, nem megfelelőek, és nem akarja, hogy a támadások hatására azok elillanjanak.
Zadie Smith nem az egyetlen szerző, aki kellő távolságot tart a közösségi médiától. Két évvel ezelőtt például Jonathan Franzen a Könyvesblognak adott interjújában így vélekedett erről:
Ebből a korból főleg a szégyen és a nyugtalanság maradt meg bennem, a megaláztatás, az elszigeteltség, nagyjából a hetedik osztálytól a kilencedikig, amikor nem voltam túl népszerű, és nagyon kevesen akartak a barátaim lenni. Lehet, hogy ezért is vagyok ennyire ellenséges a közösségi médiával szemben, mert annak a dinamikája, hogy valakinek követői vannak, kicsit emlékeztet arra a helyzetre, hogy vannak a népszerű gyerekek, meg azok a kevésbé népszerűek, akik az előbbiekkel akarnak barátkozni. És én utálom ezt. Ráadásul úgy tűnik, hogy most ez lett a domináns életforma, pedig nem hagytuk ezt már magunk mögött tizenhárom évesen? A jelek szerint nem.
De hát önnek is van Facebook-oldala…
Nem hiszem, hogy valaha is rámentem volna, a kiadóm csinálja nekem.