Ilma Rakusa rimaszombati születésű svájci író, műfordító cikkében a világra nyitott szellemű közép-európaiként, a közép-európai politikai átalakulások és katasztrófák egyik leginkább éleslátó megfigyelőjeként jellemzi Végel Lászlót. Soha nem akart kiegyezni a provincializmussal és politikai fanatizmussal, és mindig kritikus kívülálló maradt - írta.

Legutóbbi esszékötete, a Bűnhődés németül a "Szövegek útközben" alcímet viseli. Aki azonban globalizált utazóra számít - írta Rakusa - , annak csalódnia kell. Végel származásával és szocializációjával a "csomagjában" utazik, pillantása az európai változásokra és posztjugoszláv abszurditásra kiélezett. Az utazások nagy részt Berlinbe vezetnek, részben különös körülmények között.

A szemleíró felidéz egy Szerbiából Berlinbe tartó autóbusz-utazásról szóló leírást. Az utasok "színes balkáni keveréket" alkotnak, hevesen vitatkoznak, csomagjuk szalonnával, paprikás kolbásszal, báránysülttel és pálinkával van tele. A buszsofőr már induláskor kenőpénzt gyűjt össze a vámhivatalnokok számára, hamis útlevelek kerülnek elő. Az út menti illemhelyek állapota mindig annak az országnak a fejlettségi fokát adja vissza, amelyen éppen áthaladnak. Berlinhez közeledve a beszélgetés kevert nyelvre vált át és elhalkul, német munkaadókról és erős szerb gyökerekről folyik. "Az egész szörnyű és könnyfakasztóan komikus - és egy elbeszélői mestermű" - fogalmazott Rakusa.

Végel azok közé az illúzió nélküli emberek közé tartozik - írta - , akik a sivár tényeket szatírává változtatják, a tréfálkozás és a szigorúság nála elválaszthatatlanok. "A buszutazásról szóló darabot azzal a megállapítással zárja: +a német titok+, de a sajátja és a +sajátunk+ is: a bűnhődés" - idézte fel.

A kötet 2012-ben jelent meg. Magyarul a Noran Libro gondozásában, németül a berlini Matthes&Sietz kiadónál, Lacy Kornitzer fordításában.