Ernest Hemingway több mint húsz évig élt Kubában, és ebből az időből több ezer irat és fénykép maradt fenn. Ezeket a dokumentumokat és tárgyi emlékeket eddig a Finca Vigíában tárolták, abban a házban (jelenleg múzeum), ahol az író 1939 és 1960 között élt, viszont a trópusi időjárás miatt állapotuk egyre romlott.
Az amerikai székhelyű Finca Vigia Alapítvány és a kubai kormány összefogásának köszönhetően azonban ezeket az iratokat és fotókat most digitalizálták, így hamarosan bárki megtekintheti azokat a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár honlapján, a Hemingway Gyűjteményben. A dokumentumok között található egyebek között Hemingway 1934-es kibocsátású útlevele, egy Ingrid Bergmannak írt levél (ebből például kiderül, hogy az író kimondottan őt akarta az Akiért a harang szól női főszerepére), emellett kocsma- és hotelszámlák is vannak jócskán – ez utóbbiak például egy 1925-ös ausztriai utazás emlékét őrzik.
Az iratokból több részlet is kiderülhet Hemingway második világháborús szerepvállalásáról (arról korábban mi is írtunk, hogy az író 1942 és 1943 között a kubai partok mellett cirkálva figyelte az esetlegesen felbukkanó német tengeralattjárókat), de érdekesek lehetnek az időjárási jelenségekről, például a hurrikánokról írt megfigyelései, de azok a feljegyzések is, melyeket a ház személyzetének írt arról, hogyan készítsék el a kedvenc hamburgerét (a húspogácsa kívül legyen ropogós, belül azonban maradjon lédús). Eddig nem publikált kéziratot nem tartalmaz a gyűjtemény, ugyanakkor a dokumentumok az eddiginél teljesebb képet adhatnak az író mindennapjairól.
2008-ban már digitalizálták a Hemingway-hagyaték egy részét (akkor mintegy háromezer dokumentumot), így például az Akiért a harang szól című regényéhez írt alternatív befejezést vagy Az öreg halász és a tenger javított korrektúráját is.
Az alapítványt Hemingway egykori szerkesztőjének, Maxwell Perkinsnek az unokája, Jenny Phillips hívta életre, miután egy 2002-es kubai látogatás alkalmával szembesült azzal, hogy milyen rossz állapotban van az író egykori otthona. Az irodalomkutatók és Hemingway rajongói a mostani lépést valódi sikersztoriként értékelik, különösen annak fényében, hogy az 1959-es kubai forradalom után a szigetország és az Egyesült Államok megszakította a diplomáciai kapcsolatait, és Washington a mai napig fenntartja a Kuba elleni kereskedelmi embargót.
Éppen ezért egyedülálló a mostani együttműködés, amelynek köszönhetően a digitalizált darabok a Kennedy Könyvtár már eddig is tekintélyes Hemingway Gyűjteményét gazdagítják. Közben javában zajlik a Finca Vigía-i ingatlan felújítása, emellett egy új épületet is felhúznak a birtokon: ebben egy olyan könyvtár-minőségű klimatizált rendszert terveznek létrehozni, amely lehetővé teszi az író könyveinek és eredeti feljegyzéseinek biztonságos tárolását.
Forrás: Huffington Post, LATimes, Latin American Herald Tribune
A kép forrása: JFK Library, még több kubai fotóért katt ide.
