Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott Ernest Hemingway, igaz, egy friss tanulmány szerint túl sok hasznát egyik helyen sem vették az akkor már világhíres írónak.
A második világháború alatt Ernest Hemingway ideje és energiája egy részét boldogan áldozta arra, hogy besegítsen a titkosszolgálatoknak. Egy, a Studies in Intelligence-ben megjelent tanulmány szerint az író a havannai amerikai követség hírszerzésért felelős beosztottja mellett kapcsolatban állt az amerikai tengerészeti hírszerzéssel (ONI), a CIA elődjének számító Stratégiai Szolgálatok Irodájával (OSS), a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI), szovjet részről pedig az NKVD-vel.
Amikor az Egyesült Államok 1941-ben belépett a második világháborúba, Hemingway és harmadik felesége, Martha Gellhorn, már Kubában éltek. Az nem teljesen világos, hogy az író maga forszírozta-e, hogy besegítsen az amerikai hírszerzésnek, vagy Spruille Braden, az Egyesült Államok havannai nagykövete ötlete volt mindez, Hemingway feladata mindenesetre az lett, hogy szemmel tartsa a Havannában mozgolódó fasiszta szimpatizánsokat, később pedig a helyi kommunistákat.
Hemingway azonban inkább a tettek mezejére szeretett volna lépni: felajánlotta, hogy Pilar nevű hajóján a kubai partok mellett cirkálva figyeli az esetlegesen felbukkanó német tengeralattjárókat, sőt, az ONI-től kapott fegyverek segítségével el is süllyeszti azokat. A misszió 1942 és 1943 között nagyjából egy évig tartott, ám túl sikeresnek nem volt mondható, miután Hemingway csak egyetlenegy német tengeralattjárót vett észre a tengeren, de nem került elég közel hozzá, hogy kárt is tegyen benne.
A szovjet NKVD-vel még 1941-ben került kapcsolatba, mielőtt Kínába utazott volna a feleségével, és levéltári adatok szerint a szovjet hírszerzés Argo fedőnéven szervezte be. A szovjetek azonban már korábban felfigyeltek az íróra, és az NKVD madridi embere állítólag több ízben segített is abban, hogy Hemingway, miközben anyagot gyűjtött regényeihez (például az Akiért a harang szól címűhöz), találkozhasson a megfelelő emberekkel és eljuthasson a megfelelő helyekre.
Az NKVD azonban nem volt elégedett Hemingway hírszerzői teljesítményével: egy feljegyzés szerint bár az író többször is hajlandónak mutatkozott, hogy segítse a szovjeteket, az NKVD semmiféle politikai jellegű információt nem kapott tőle. Egy valamiben tehát az összes titkosszolgálati szerv egyetérthetett: bár ambícióban nem volt hiány, Hemingway összességében eléggé béna hírszerzőnek bizonyult.
Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán
Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?
Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?
A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.
Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá
Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.