Csapnivaló kém volt Hemingway

Fleuriste | 2012. augusztus 16. |

Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott Ernest Hemingway, igaz, egy friss tanulmány szerint túl sok hasznát egyik helyen sem vették az akkor már világhíres írónak.

A második világháború alatt Ernest Hemingway ideje és energiája egy részét boldogan áldozta arra, hogy besegítsen a titkosszolgálatoknak. Egy, a Studies in Intelligence-ben megjelent tanulmány szerint az író a havannai amerikai követség hírszerzésért felelős beosztottja mellett kapcsolatban állt az amerikai tengerészeti hírszerzéssel (ONI), a CIA elődjének számító Stratégiai Szolgálatok Irodájával (OSS), a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI), szovjet részről pedig az NKVD-vel.

Amikor az Egyesült Államok 1941-ben belépett a második világháborúba, Hemingway és harmadik felesége, Martha Gellhorn, már Kubában éltek. Az nem teljesen világos, hogy az író maga forszírozta-e, hogy besegítsen az amerikai hírszerzésnek, vagy Spruille Braden, az Egyesült Államok havannai nagykövete ötlete volt mindez, Hemingway feladata mindenesetre az lett, hogy szemmel tartsa a Havannában mozgolódó fasiszta szimpatizánsokat, később pedig a helyi kommunistákat.

Hemingway azonban inkább a tettek mezejére szeretett volna lépni: felajánlotta, hogy Pilar nevű hajóján a kubai partok mellett cirkálva figyeli az esetlegesen felbukkanó német tengeralattjárókat, sőt, az ONI-től kapott fegyverek segítségével el is süllyeszti azokat. A misszió 1942 és 1943 között nagyjából egy évig tartott, ám túl sikeresnek nem volt mondható, miután Hemingway csak egyetlenegy német tengeralattjárót vett észre a tengeren, de nem került elég közel hozzá, hogy kárt is tegyen benne.

A szovjet NKVD-vel még 1941-ben került kapcsolatba, mielőtt Kínába utazott volna a feleségével, és levéltári adatok szerint a szovjet hírszerzés Argo fedőnéven szervezte be. A szovjetek azonban már korábban felfigyeltek az íróra, és az NKVD madridi embere állítólag több ízben segített is abban, hogy Hemingway, miközben anyagot gyűjtött regényeihez (például az Akiért a harang szól címűhöz), találkozhasson a megfelelő emberekkel és eljuthasson a megfelelő helyekre.

Az NKVD azonban nem volt elégedett Hemingway hírszerzői teljesítményével: egy feljegyzés szerint bár az író többször is hajlandónak mutatkozott, hogy segítse a szovjeteket, az NKVD semmiféle politikai jellegű információt nem kapott tőle. Egy valamiben tehát az összes titkosszolgálati szerv egyetérthetett: bár ambícióban nem volt hiány, Hemingway összességében eléggé béna hírszerzőnek bizonyult.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.