2015 irodalmi Nobel-díjasa, a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics úgy döntött, kilép az orosz PENből, így tiltakozva az orosz újságíró és aktivista, Szergej Parkomenko kizárása ellen. Nem ő volt az egyetlen, aki a tiltakozásnak ezt a módját választotta, további harminc író távozott a szervezetből, köztük Borisz Akunyin és a költő, Lev Rubinstein.
2015 irodalmi Nobel-díjasa: Szvetlana Alekszijevics
A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia indoklása szerint többszólamú írásaiért kapta az elismerést, melyekben korunk szenvedésének és bátorságának állít emléket. A díj mellé 8 millió svéd korona (266,3 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Alekszijevics, aki január 11-én lépett ki a szervezetből, közleményében azt írta, hogy csak úgy tudja kinyilvánítani a véleményét Parkomenko ügyében, ha távozik a PENből, ami gyáván megsértette az alapító eszményeit. Az írók a peresztrojka éveiben büszkén voltak a szervezet tagjai, emlékeztetett, ám ma már szégyellik a tagságukat. Az orosz írók csak a sztálinista időkben viselkedtek szolgalelkűen és gyalázatosan. Putyin menni fog, de ez a szégyenletes fejezet megmarad a PEN történetéből, és megmaradnak a nevek is, írta Alekszijevics, majd hozzátette, hogy ugyan most olyan időket élnek, amikor nem tudnak nyerni a gonosz felett, és tehetetlenek a „vörös férfi” előtt, de ő sem tudja megállítani az időt.
Akunyin, aki Oroszország egyik legolvasottabb kortárs detektívregény-szerzője, egy nappal előzte meg Alekszijevicset. Arról beszélt, hogy az orosz PEN már nem áll ki a szólásszabadság mellett, nem védelmezi az üldözött írókat, és semmi közös nincs benne és a nemzetközi PEN-szervezetekben.
Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép
A homo sovieticust, vagyis a szocializmus gyermekét helyezi nagyító alá öt részből álló „vörös enciklopédiája", Az utópia hangjai zárókötetében 2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszijevics.
2016. december 28-án az orosz PEN tizenöt testületi tagja egyhangúan megszavazta Parkomenko kizárását. Az ok hivatalosan „provokatív tevékenység” volt, az újságíró állítólag belülről próbálta bomlasztani a szervezetet. Parkomenko szerint a kizárás volt a büntetés egy Facebook-poszt miatt, amelyben kritizálta a szervezet főnökeit, amiért megtagadták a támogatást az ukrán filmestől, Oleg Szencovtól, akit egy orosz bíróság 20 év börtönre ítélt terrorizmus vádjával. A filmest 2014-ben tartóztatták le, és egy évvel később bűnösnek is találták. A vád szerint a Krímben tervezett terrorcselekményeket, például megkísérel volna felrobbantani egy Lenin-szobrot. A bírósági döntést széles körben kritizálták, az Amnesty International egyenesen a sztálini kirakatperekhez hasonlította. Szencov három évet töltött egy orosz börtönben, egy tavaly kicsempészett levél szerint pedig jelenleg egy szibériai büntetőtáborban tartják fogva.
Parkomenko a 2011-es Putyin-ellenes mozgalom vezető alakja volt, 2012-ben társalapítója lett a választási csalásokat vizsgáló Szavazók Ligájának, 2014-ben pedig részt vett egy Mihail Hodorkovszkij és ukrán civilszervezetek által kezdeményezett konferencián, amelynek célja az volt, hogy orosz és ukrán értelmiségiek, írók, újságírók, politikusok együtt találjanak megoldást az ukrán válságra.
A Nemzetközi PEN ügyvezető igazgatója, Carles Torner eljuttatott egy közleményt a Guardiannak, amelyben arról írt, hogy tisztában vannak az írók és az orosz PEN közötti konfliktussal, és kapcsolatban vannak az összes érintett féllel. Emlékeztetett arra is, hogy bár minden PEN-szervezet független, mindegyiküknek tartania kell magát a PEN alapelveihez.
