Salman Rushdie stresszes élete és ítéletének végrehajtása (The Stressful Life of Salman Rushdie and Implementation of his Verdict) címmel mutatták be legújabb, nevelő célzatú videojátékukat a házigazdák a teheráni játékexpón. A fatvából viccet csináltak az állami támogatású videojáték alkotói, Rushdie-ból pedig bohócot: még 1989-ben istenkáromlónak nevezték a Sátáni verseket.
1989 februárjában Khomenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója istenkáromlónak, és az iszlámmal szemben valónak minősítette Salman Rushdie Sátáni versek című regényét. Fatvát adott ki az író ellen (bővebben), és minden muszlimot felszólított Rushdie, valamint a könyv kiadóinak kivégzésére. A regény hatására felbolydult az iszlám világ, és az író lett az első számú közellenség, amiért tiszteletlenül ábrázolta Mohamed prófétát. Először Indiában, később további 11 országban tiltották be a könyvet, majd megindult a hajtóvadászat Rushdie, és a kiadók ellen. Több fordítót meggyilkoltak, könyvesboltok és szállodák lángoltak a fatva miatt. A halálos kiközösítés a nemzetközi politikai színtéren is heves vitákat generált, és az Egyesült Királyság megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal. Az író rendőri védelmet kapott, és bujkálni kényszerült. (Az egész ügyről: Rushdie európaibb mint mi - interjú Greskovits Endre fordítóval).
Rushdie most egy olyan videojáték főszereplője lett, aminek célja, hogy a következő generációhoz is eljusson ’bűnének’ üzenete. A játékot a kormány által támogatott Iszlám Diákok Egyesülete fejlesztette, akik már be is jelentették, hogy a gyártási folyamat első szakasz lezárult.
Irán második Nemzetközi Játék Expojának Teherán adott otthont. Az eseménnyel az iráni kultúrát, és az iszlámot identitás fontosságát kívánták bemutatni, valamint így akarták promótálni játékaikat a nemzetközi gyártók és dizájnerek előtt.
A hallgatói egyesület, és Irán Nemzeti Számítógépes játék Alapítványa 2009-ben arra kérte a diákokat, hogy küldjenek be forgatókönyveket egy Rushdie-ellenes játékhoz. A tervek szerint a három legjobb a fejlesztőknél landolt volna, de a játékfejlesztés késett. Ahmad Khalili, a diákszervezetek vezetője a Fras hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy bár technikai nehézségek léptek fel, a játék már készülőben van. Később a címe is kiderült, amiből már nem volt nehéz megtippelni a lényegét. A játékosok feladata végrehajtani Khomein ajatollah fatváját, azaz megölni Salman Rushide-t.
Az iráni hatságok arra panaszkodtak, hogy az utóbbi években az ’ellenség’ kulturális háborút indított országuk ellen, nyugati regényekkel, illegális műholdas csatornákkal, hollywoodi filmekkel és számítógépes játékokkal. A nyugati frizurák és ruházat elterjedését is a kulturális invázió részének tartják.
Az ország sokáig küzdött a kibertérben való megjelenés ellen. A hallgatói szervezet egyik tagja, Mohammad-Taqi Fakhrian kijelentette, hogy a számítógépes játékok előállítása az első válaszlépés lehet az Irán elleni kulturális háborúra. Szerinte mindenképpen meg kellett találni a módját, hogy a harmadik és a negyedik generáció is megismerhesse a Rushdie ellen kihirdetett fatva fontosságát. A videojáték hatására az író ismét a figyelem, és a célkereszt középpontjába kerülhet, de ő ezzel mit sem törődve puccosabbnál puccosabb partikban tűnik fel a világ másik felén, és egy New Yorkban játszódó sorozat forgatókönyvén dolgozik.
Az iráni média figyelme eközben az iráni hadsereg első videojátékára, az Áden-öbölbeli csatára (Battle in the Gulf of Aden) irányul, amelyben a játékos egy iráni kommandós bőrébe bújva gyilkolhat kalózokat az Arab-tengeren.
