Philip Roth élvezi, hogy nem kell írnia

Philip Roth élvezi, hogy nem kell írnia

.konyvesblog. | 2013. január 17. |


Eddig nagyszerű – nyilatkozta néhány napja Philip Roth arra a kérdésre, hogy milyennek találja „nyugdíjas” napjait. (Roth egy műholdas kapcsolat segítségével osztotta meg gondolatait egy pasadenai rendezvény résztvevőivel.) Az író tavaly év végén jelezte –  mintegy mellékesen, egy francia lapnak adott interjújában –, hogy befejezi az írást, és szögre akasztja a klaviatúrát. Mint mondja: félévszázadon keresztül a hét minden napján dolgozott, most azonban élvezi, hogy nem kell írnia. „Felébredek reggel, magamhoz veszek egy nagy pohár narancslét és másfél órán keresztül olvasok. Soha korábban nem tettem ilyet” – idézi a Los Angeles Times az írót, aki saját bevallása szerint jól megvan az írás nélkül.

Philip Roth egyébként beszélt arról is, hogy az írást mindig is nehéz alkotói folyamatnak tekintette, bár a folyamat természete az évek során változott. Amikor arra kérték, hasonlítsa össze a kezdeti és az utóbbi évek tapasztalatait, Roth úgy fogalmazott, hogy az öröm ugyanaz, hiszen, amikor az ember befejezi a könyvet, az ugyanúgy diadalmas érzés, a gyötrelem, ahogy ő mondta, az agónia, azonban más. Felidézte, hogy első könyve, az 1959-es kiadású Goodbye, Columbus egyfajta szükségszerű nyilatkozat volt, mellyel kijelölte a saját helyét a világban, de – tette hozzá – „minden könyvben más író vagy”.

Philip Roth elismerően nyilatkozott amerikai kortársairól, William Styronról, E.L. Doctorow-ról, John Updike-ról és Joyce Carol Oates-ról, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a Nobel-bizottság vélhetőleg nem ért egyet vele (mármint Roth-szal): „Azt gondolják, provinciálisak vagyunk. De azt gyanítom, kicsit inkább ők azok”. A Nobel-díj talán az egyetlen nagy irodalmi díj, melyet Roth még nem nyert el (ami picit magyarázhatja is a fentieket), ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a díjat megelőző esélylatolgatásoknál kivétel nélkül mindig felmerül a neve.

Philip Roth nem véletlenül szólalt most meg, hiszen az Egyesült Államokban március végén – nem sokkal az író születésnapja után – mutatják be a róla szóló dokumentumfilmet (Philip Roth: Unmasked). Az író március 19-én igazán kerek születésnapot ünnepel, hiszen ekkor tölti be a nyolcvanat.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!