Nem egy olyan híres író akad, aki élete egy bizonyos időszakában a padlóról kaparta össze magát, és saját magának meg a világnak bizonyítandó ismét megmutatta, hogy nem véletlenül lett az, ami. A Flavorwire tíz efféle nagy irodalmi visszatérést mutatott be, mi ezek közül szemezgettünk.
Az 1942-1945 közötti időszak sem a szakmai életében, sem pedig a magánéletében nem tartogatott sok örömet Ernest Hemingway számára. Ő maga betegséggel küszködött, és nehezen viselte azt is, hogy számos barátja, köztük F. Scott Fitzgerald vagy Gertrude Stein, időközben elhalálozott. 1950-ben jelent meg A folyón át a fák közé című regénye, amely nem kapott túl jó kritikákat. Hemingway azonban jól felszívta magát, és a következő évben megírta Az öreg halász és a tengert, amellyel 1953-ban Pulitzer-díjat nyert, és amely visszaállította irodalmi reputációját. 1954-ben, amikor az író elnyerte az irodalmi Nobelt, az indoklás úgy fogalmazott, hogy Hemingway „erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért” kapja a díjat, amelynek „csúcspontja az Az öreg halász és a tenger című kisregény”.
George R.R. Martinnak már a hetvenes évektől több novellája megjelent, első regénye pedig 1977-ben került a könyvesboltokba. Az első nagy csalódás 1983-ban érte, amikor is teljességel meg volt győződve arról, hogy The Armageddon Rag című könyve tarolni fog. Nem így lett, és ez a bukás – miként azt a szerző egy későbbi interjúban elmondta – akkor teljesen gallyra vágta írói pályafutását. Viszont ennek a kudarcnak köszönhető, hogy Martin Hollywood felé fordult, és forgatókönyvírásra adta a fejét. A filmes-tévés közegnek 1991-ben fordított hátat, egy idő után ugyanis elege lett abból, hogy a nagyszabású sztorijait, amelyeket mindenki máskülönben fantasztikusnak tartott, költségvetési okokból újra és újra át kellett írnia. Visszatért tehát a gyökerekhez, és megírta A Tűz és Jég dala sorozat első darabját.
Henry Roth Mint egy álom című könyve a megjelenés eredeti évében eléggé vegyes kritikákat kapott, és igazán csak az 1964-es újranyomást követően fedezte fel magának a közönség és a kritika, és vált a könyv bestsellerré. Henry Roth-ban azonban elpattanhatott valami, mert a következő regényére egészen 1979-ig kellett várni: ekkor kezdett el dolgozni Mercy of a Rude Stream című kötetén, amely végül 1994-ben jelent meg. Az írói csendet Roth a köztes időben csak egyetlenegyszer törte meg: 1987-ben Shifting Landscape címmel korábbi írásokat, interjúkat jelentetett meg. Bár a Mercy of a Rude Stream nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyes kritikusok szerint meg se közelítette a Mint egy álom színvonalát, mégis az egyik legemlékezetesebb irodalmi visszatérésként tartja számon a szakirodalom.
