George R.R. Martin: Trónok harca
Alexandra Kiadó, Pécs, 2008, 896 oldal, 2975 Ft
George R.R. Martin hosszú évekig tévéfilmek forgatókönyvírójaként dolgozott, egy szép napon azonban – mint ahogy azt az amerikai NPR egyik műsorában elmondta – elege lett abból, hogy a nagyszabású sztorijait, amelyeket mindenki máskülönben fantasztikusnak tartott, költségvetési okokból újra és újra át kell írnia: „Imádjuk, állati jó a forgatókönyv, de ötször annyiba kerül, mint amennyi a forgatási büdzsénk. Szóval, nem lehetne, tudod, ebből a nagy csatából egy párbajt csinálni a hős és a gonosz között, ezt a tizenkét karaktert meg kiírni a szövegből?”
Martin persze átírta, meg kihúzta, hiszen ez volt a munkája, de jó tíz év után megunta, hogy a szuper kis ötletei örökké a kukában landolnak, ezért úgy döntött, hogy „visszatér a gyökereihez”, azaz a regényekhez, és ír végre néhány olyan könyvet, melyekben csak a fantáziája szabhat határt bárminek is (interjú Martinnal). Valahogy így született meg azután a Trónok harca, pontosabban A tűz és jég dala regényciklus. Az már egy másik történet, hogy még manapság is sokszor mondják neki azt, hogy az ötletei megfilmesítése bizony túl sokba kerül.
A beszélgetés során az író egy csomó kis titkot is elárult, például arról, hogy ez az egész kastélyosdi még gyerekkorából ered, amikor a teknőseinek a Woolworth’s áruházban vásárolt egy játékkastélyt, vagy arról, hogy a történetben miért van annyi szexjelenet („…mindig is azt mondtam, tudod, hogy a valódi emberek szexelnek, és a szex fontos szerepet játszott az emberiség történetében, és fontos szerepet játszik a mi életünkben. Ezért akartam, hogy benne legyen a könyveimben, és igazából nem gondoltam, hogy ez annyira forradalmi lenne, de úgy látszik, hogy az.”).
Kiderült az is, hogy az egyik szereplő egy fogadásnak köszönhetően került bele a sztoriba. George R.R. Martinnak ugyanis van egy Patrick St. Denis nevű ismerőse, akivel állandóan fogadnak, hogy a Dallas Cowboys vagy a New York Giants győz-e. Martin az első két évben nyert, de azután a Cowboys elverte a Giantset, így a korábbi megállapodásnak megfelelően beleírta a haverját az egyik történetbe, de nem is akárhogyan, a fogadás szerint ugyanis a figurának szörnyű halállal kellett halnia.
Így került a képbe, pontosabban a Sárkányok tánca című kötetbe egy Patrek nevű lovag (az angol eredetiben Ser Patrek of King’s Mountain), akinek a címerében nem véletlenül szerepel egy ötágú kék csillag (egyértelmű utalás a Dallas Cowboysra). Az író a rettenetes végkifejletről sem feledkezett meg, a karaktert ugyanis végül egy óriás szaggatta szét, ami valószínűleg szintén nem véletlen, hiszen Martin a New York Giantsnek (azaz az „Óriásoknak”) szurkol.
