A Mozgó Világ, a Kortárs, a Hitel, az Irodalmi Jelen egykori szerkesztője, író, kritikus 68 éves volt.
68 éves korában meghalt Mányoki Endre író, kritikus, szerkesztő, írta a Litera.
Mányoki rovatszerkesztőként dolgozott többek között a régi Mozgó Világnál, a Hitelnél, a Kortársnál, a Napi Magyarországnál és a Magyar Nemzetnél. Dolgozott a Magyar Televízióban és a Magyar Távirati Irodában, 1994 és 1996 között a Kortárs Kiadó igazgatója, 2010-től az Irodalmi Jelen szerkesztője volt. Két kötete jelent meg, a Szófa 1997-ben, az Álom-katona 1999-ben.
/Mányoki Endre - Fotó: Irodalmi Jelen
Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.
Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként.
"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.
200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.
Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.
