Meghalt Ámosz Oz

Fotó: Valuska Gábor

79 éves korában meghalt Ámosz Oz világhírű izraeli író - közölte a The Jerusalem Postra hivatkozva az MTI. A legismertebb kortárs izraeli írónak számító Oz pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg.

Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író prózája erősen kötődött a szürrealizmus irányzatához. Mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűsége és nyelvi virtuozitása.

Korábbi portrénkban ezt írtuk róla:

Ámosz Oz munkássága erősen társadalmi-politikai karakterű. Számos fikciós és nem fikciós munka szerzője, műveinek sokfélesége ugyanakkor egyensúlyt teremt a zsidó örökség felmutatása és az irodalom nyelvi függetlensége között. Könyveit több, mint 30 nyelvre fordították le. Bernd Feininger 1986-os Oz-monográfiájában "a személyes kifejezésmód mesterének nevezi", aki nem csak szavakat, de árnyalatokat is képes találni az egymástól eltérő embertípusok és generációk érintkezésének ábrázolására. Oz prózaművészetét felettébb differenciált szókincs és rugalmas mondatszerkesztés jellemzi, fáradhatatlanul tárja fel a héber nyelv régi kifejezéseit, olyannyira, hogy Feininger szerint a „stílus archeológusának” is lehetne nevezni. Szereplőinek világa elsősorban és mindig nyelvi világként karakterizálódik. Amos Oz szerint a mai héber nyelv olyasféle fejlődésen megy keresztül napjainkban, mint az angol I. Erzsébet és Shakespeare korában. Az írók és költők rendkívüli szabadságot élveznek, amikor új szavakat, nyelvi kifejezésformákat találnak. „Ha szükségem van egy szóra, ami nem létezik, megalkothatom én magam, hozzátéve egy bibliai szóhoz egy elő- vagy utótagot. Egyszer egy taxisofőr, akinek fogalma sem volt róla, hogy ki vagyok, egy olyan szót használt beszélgetés közben, amit én találtam ki. Ez a legtöbb, ami a halhatatlanságból juthat egy embernek. Lehet, hogy a könyveimet holnapra már elfelejtik, de ez a szó élni fog, minden bizonnyal addig, amíg maga a nyelv.” – írja a szerző Európa és a Negev között című szövegében.

Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat.

Ámosz Oz: A jó és a jó konfliktusa érdekel

Ez csak egy megfigyelés, de szerintem különbség van az angolszász és a kelet-európai, valamint izraeli irodalom megítélésében. Mások az olvasók elvárásai, az irodalom elsődleges feladata nem a tanítás, bár van, amikor ez is hasznos lehet. Nekem, íróként, az a feladatom, hogy történeteket meséljek, és nem az, hogy oktassam az embereket.

 Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről.