Fotó: Valuska Gábor
Már a megjelenése előtt botrányt kavart Michel Houellebecq hatodik regénye, amely egy muszlim irányítású jövőbeli Franciaország mindennapjaiba vezeti el olvasóit. A regény ezen a héten jelenik meg franciául, az interneten azonban már terjed egy kalózmásolat.
Michel Houellebecq a The Paris Review-nek nyilatkozott. ahol sok más mellett a következőket mondta el:
- Alapvetően két oka volt annak, hogy megírta ezt a könyvet. Az egyik az országban lezajló, de alapvetően nem csak Franciaországra, hanem általában a Nyugatra jellemző nagy változásokban keresendők. A másik, hogy rájött, korábbi meggyőződése ellenére mégsem ateistának, inkább agnosztikusnak tartja magát, és kénytelen elismerni, hogy jelenlegi ismeretei alapján arra a kérdésre, hogy létezik-e egy teremtő erő, egyfajta kozmikus rend, vagy valami hasonló, valójában nem tud választ adni.
- Van egy harmadik ok is, mint az interjú egy későbbi pontján kiderült, ez pedig egészen egyszerűen az volt, hogy szerette, ahogyan elkezdődött a sztori. Szinte egy ültő helyében megírta az első fejezetet, ami huszonhat oldalt tesz ki, és ezt a részt a maga részéről nagyon meggyőzőnek találta.
- A regény eredetileg a Behódolás helyett az Áttérés/Megtérés címet (La Conversion) viselte, és eredeti tervei szerint a narrátor át is tért volna - a katolikus vallásra. Ez az elképzelés azonban a későbbiekben nem működött írás közben.
- Ami a regény műfaját illeti, alapvetően ki van békülve a politikai fikció kategóriájával, igaz, azt kategorikusan tagadta, hogy szatirikus írás lenne.
- Amikor arról faggatták, mely szerzők könyveit tekinti egyfajta példának, akkor Joseph Conradot és John Buchant említette.
- Írás közben próbálta beleképzelni magát egy muszlim ember helyébe, hozzátéve egyúttal, hogy a muszlimok szerinte teljesen skizofrén helyzetben vannak. Véleménye szerint őket a gazdasági helyett főleg szociális, társadalmi jellegű kérdések foglalkoztatják, ezekben pedig a véleményük nagyon távol áll a baloldali vagy a zöldpártok álláspontjától - például a melegházasságok ügyében. Mindeközben azonban a szélsőjobboldaliak is élesen elutasítják őket, nagy eséllyel tehát oda se adnák le a voksukat. Az író ezért is vélte úgy, hogy szavazás esetén egy muszlim választó lehetetlen helyzetbe kerülhet, hiszen lényegében nincs, aki képviselje az érdekeit, éppen ezért a regényben ésszerű lépésnek tűnt egy muszlim párt létrehozása.
- Kérdésre válaszolva elismerte, nem túl valószínű, hogy a regénybelihez hasonló muszlim párt néhány éven belül megnyerné a választásokat Franciaországban, ehhez legelőször is az kellene, hogy a muszlimok a saját közösségükön belül, egymással megtalálják a közös hangot. Ha létezne olyan rendkívüli politikai tehetséggel megáldott figura, mint a regénybeli Ben Abbes, akkor is egy ilyen elsöprő politikai siker elérése hét évnél többet venne igénybe (a regény 2022-ben játszódik - a szerk.)
- Nem gondolja, hogy a regénye megerősíti azt a Franciaországról alkotott képet, mely szerint az ország fölött Damoklész kardjaként függ az iszlám réme?, vetődött fel az interjú során. Az író erre annyit mondott, hogy a média ennél többet már nem is tudna beszélni erről a témáról, így nem hiszi, hogy a könyve ebből a szempontból bármiféle hatással, befolyással lenne erre a diskurzusra.
- Éric Zemmourral ellentétben, akinek Le Suicide français című könyve tavaly év végén nagy feltűnést keltett Franciaországban, Houellebecq úgy vélte, szó sincs francia öngyilkosságról, ezzel szemben Európa az, amely öngyilkosságot követ el, és Franciaország szinte az egyetlen, amely a túlélésért harcol, és amelynek a demográfiája lehetővé teszi a túlélést. Az áttérést választók számára ez a remény jele lehet, nem pedig a fenyegetésé.
- A saját írói felelősségét firtató kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy magát nem tartja értelmiséginek, nem foglal állást, nem vesz védelmébe rezsimeket. Tagad minden felelősséget, a felelőtlenséget hirdeti - kivéve, amikor irodalomról beszél a regényeiben. Egyébként is az esszék azok, amelyek megváltoztatják a világot, és természetesen nem a regények.
- Felidézte azt a pert, amikor rasszizmussal vádolták, végül pedig felmentették. Az ügyész, szerinte helyesen, a per során megjegyezte, hogy a muszlim vallás nem faji jellegzetesség, ez pedig szerinte mára egyre nyilvánvalóbbá válik. Egyúttal azt bizonygatta, hogy az iszlamofóbia szerinte nem tekinthető a rasszizmus egy fajtájának.
- A regényben felhasznált önéletrajzi elemeket, ezek közé sorolható például az apa halála, ugyanakkor a regénybeli apa nagyban különbözött a saját apjától, és a halála sem úgy zajlott le, ahogy az a könyvben megjelenik. Az élet alapvető ötleteket adott a könyvhöz.
- Egy feminista valószínűleg nem fogja kedvelni ezt a könyvet, mondja ő.
Forrás: The Paris Review
