Szabad-e a szerzők engedélye nélkül digitálisan rögzíteni és tárolni a könyveiket - ez a tétje annak a több mint tíz éve húzódó pernek, amely a napokban újabb fordulópontjához érkezett. Nem csitulnak ugyanis a Google Books körüli hullámok, miután több neves író keresetet nyújtott be a techcég ellen.
Az amerikai szerzőket és kiadókat tömörítő szervezet, az Authors Guild 2005 őszén perelte be a Google-t, mert a cég több millió könyvet digitalizált a szerzők és a kiadók engedélye nélkül. 2013-ban egy New York-i bíróság a Google javára döntött, amikor kijelentette, hogy a techóriás a tisztességes felhasználás elve szerint járt el, amely lehetővé teszi a szerzői joggal védett anyag korlátozott mértékű felhasználását. A bíróság akkor hozzátette azt is, hogy a digitális könyvtár létrehozása jelentős társadalmi haszonnal jár. 2015 októberében az amerikai fellebbviteli bíróság is elutasította az Authors Guild fellebbezését, amely most azt akarja, hogy a legfelsőbb bíróság elé kerüljön az ügy, ehhez pedig több író - köztük Margaret Atwood, Malcolm Gladwell, Ursula K Le Guin, Tracy Chevalier, Yann Martel és Richard Flanagan - és kiadó támogatását sikerült megnyernie.
Kapcsolódó cikkek:
Keresetükben ők azzal érvelnek, hogy a szerzői jogi védelem célja, hogy ellenszolgáltatást nyújtson a szerzőnek, valamint a munka folytatásához szükséges ösztönzőt biztosítson a számára. Szerintük a tisztességes felhasználás elvét nem arra találták ki, hogy egy profitorientált, máskülönben kőgazdag vállalat több millió könyvet digitalizáljon, lehetetlenné téve ezzel, hogy a szerzők maguk dönthessenek műveik újrakiadásáról, terjesztéséről. Az írók szerint bár a Google a közvélemény felé igyekszik úgy beállítani, mintha a könyvtárprojekt valamiféle közjót szolgáló vállalkozás lenne, ám az nem más, mint egy eszköz arra, hogy több mint húszmillió kötetet kutathatóvá tegyenek az interneten - melyek közül négymillió amúgy szerzői jogi védelem alatt áll. Hogy a Google fizessen az engedélyekért, az szerintük soha nem volt a cég üzleti terveinek a része. Ráadásul azzal, hogy újabb és újabb kereséseket ösztönöz, a Google szerintük olyan új oldalakat tud létrehozni, amelyek végeredményben ugyancsak a techóriás hirdetési bevételeit gazdagítják.
A keresetet több amerikai kiadó (Elsevier, Hachette) és szerzői jogi szervezet (Copyright Alliance, Copyright Clearance Centre) is támogatta. Várhatóan tavasszal dől el, hogy a fellebbviteli bíróság meghallgatást tart-e az ügyben.
Forrás: Guardian