A Mandiner márciusban közzétett egy cikket arról, hogy Galatika engedély nélkül közli a külföldi szerzők novelláit, egy ma közzétett cikkből pedig, amelyben átnézték az összes lapszámot a megjelenés, vagyis 2004 novembere óta, kiderül, hogy ez a gyakorlat nem új. Vagy a neten fellelhető novellákat publikáltak a lapban, vagy antológiák szövegeit közölték egyesével. A szerzők sokszor nem is tudtak arról, hogy írásuk megjelent, ami azt jelenti, hogy se honoráriumot, de még tiszteletpéldányt sem kaptak. A Mandiner számos szerzőt és ügynökséget keresett meg az ügyben, és az is kiderült, hogy nemcsak az újsággal, de a Metropolis Media (ami 2009-ben Európa legjobb sci-fi kiadója volt) által kiadott Galaktika-könyvekkel is baj volt.
- A Mandiner az indulószámban közölt szerzők közül Poul Anderson, Stephen Baxter és Arthur C. Clarke ügynökségét érte utol, és mindenhonnan azt a választ kapták, hogy a Galaktikának nem volt joga a szövegek megjelentetéséhez.
- A Clarke-hagyaték kezelőit az oldal márciusi cikke után megkereste az újság, hogy rendezze tartozását.
- A Galaktika által jog nélkül közölt szerzők többek közt Terry Pratchett, George R. R. Martin, Philip K. Dick és Kim Stanley Robinson is megtalálható.
- A 2015-ben elhunyt Tanith Lee tudomást szerzett arról, hogy meglopták, a Galaktika pedig a szokásos módszerhez folyamodott. Bocsánatot kért, fizetett, és ahogy a Mandiner írja, „felajánlották, hogy <<jóindulatuk jeléül>> még egy írást megvesznek tőle.” Így tettek David D. Levine és Ken Liu esetében is. Lee-nek azzal indokolták a lopást, hogy tesztelni akarták a szerzőt a magyar közönségen.
- A cikk számos friss szerzőt felsorol még, akinek nem volt tudomása arról, hogy magyarra fordították és megjelentették a szövegeiket, például Jeff Vandermeert és Kij Johnsont, aki a Mandiner cikkéből értesült az ügyről, és ügyvédjével meg is kereste a Galaktikát.
- A Galaktika nemcsak novellákat, de interjúkat is lopott, majd sajátként, Kantum Linda neve alatt jelentették meg őket. Így lett például interjújuk Spielberg és Ridley Scottal. Nem nagy meglepetés, hogy az interjúk megtalálhatók angolul az interneten.
- A Mandiner talált azért olyan szerzőt is, akinek fizetett a kiadó, ilyen volt például Lavie Tidhar vagy Eugie Foster. Olyan szerző is volt, például Jeff Carlson, aki tudott a közlésről, de pénz és tiszteletpéldányt a 2010-es megjelenés óta nem kapott. 2010 előtt egyébként sokkal több olyan szerzőt találni, akiknek fizettek.
- A márciusi Mandiner-cikk kommentjeiben többen arról írtak, hogy 1972-95 között sem volt minden rendben a szerzői jogokkal, vagyis nem csak az új Galaktikával vannak bajok. A Mandiner talált is egy ’85-ös Spider Robinson-novellát amiért a szerző nem látott honort.
- A Mandiner arra a megállapításra jut, hogy nem az történt, hogy„ <<a magazin külföldi novelláinak egy részénél>> nem jártak el <<kellő alapossággal, körültekintéssel vagy éppen gyorsasággal>>”, hanem az, hogy egyszerűen figyelembe sem vették a szerzői jogokat.
- A Galaktika az alábbi levelet küldte el az érintett ügynökségeknek: „A Galaktikánál évtizedes hagyomány, hogy a magyar olvasóknak ízelítőt adjunk a világ legjobb sci-fi és fantasy-írásaiból. Küldetésünknek tekintjük, hogy itthon is megismertessük az új szerzőket és hogy terjesszük az olvasás szeretetét a fiatalok között. Sajnos ez a küldetés manapság egyre nehezebb, mivel a nyelvi korlátok miatt kicsi a magyar piac, és a magazin nem termel profitot. Valójában a könyvkiadásból finanszírozzuk a magazint.”
- A Strange Horizons című sci-fi magazin szerkesztői arról írtak a Mandinernek, hogy megkérték az újságot, hogy „legalább az ő szerzőiktől ellopott novellákat tartalmazó lapszámokat tegyék elérhetetlenné a Galaktika képviselői – egyelőre sikertelenül.” A Galaktika honlapján ugyanis minden eddig megjelent lapszám rendelhető, benne a jogtalanul közölt szövegekkel.
- Slusszpoén: Bruce Sterling egyik ellopott novellája „egy kereskedelem-mentes, ajándékrendszeren alapuló világról szól”.
