Április 30-ig lehet szavazni arra, ki kapja idén a Libri irodalmi közönségdíját, a szavazók között a shortlistre került írók könyveiből álló ajándékcsomagot sorsolnak ki. A közönségdíj mellett kiosztják a Libri irodalmi díjat is, melyet egy ötfős szakmai zsűri ítél oda. A két díjért tíz könyv verseng, mutatjuk őket:
"Nincs test - így kezdődik Szabó T. Anna első novelláskötetének első novellája, az Origó, ami dühös-lendületes szövegfolyamával finoman vezet át minket a szerző versvilágából lírai szociohorrorjába. A Törésteszt 49 üvöltés, néha fájdalmas, néha szerelmes, sokszor dühös, többször magányos vagy reménytelen, jó részt nők üvöltenek (ritkán férfiak), akik a gyereknevelés, a munka és a férj mellett vagy teljesen egyedülállóként követelik a saját életüket. A legtöbb dráma otthon történik" - írtuk az egyetlen női jelölt kötetéről.
"Ősszel jön a felnőttkötet, egy picit még szeretnék dolgozni rajta, hogy a lehető legjobb legyen. Tőlem telhetően komolyabb versek lesznek benne. Nagyon alanyi lesz, tele bús férfipanaszokkal, és sok hitvesi vers is lesz benne" - nyilatkozta nekünk nagyjából egy éve Varró Dániel, az említett könyv pedig azóta természetesen megjelent, és most a jelöltek között van.
"A nyelvet, a fogalmazást mindig megelőzi az érzékelés nagyon koncentrált állapota, azt érzed, hogy most valami később, az értelmezés munkája révén jelentőssé váló dolog történik. Ebben a könyvben is van néhány ilyen “valóságos” pillanat, amiről azonnal éreztem, hogy megfejtendő vagy fontos, például a könyv kiindulópontja. Ácsorgott pár ember egy amszterdami villamosmegállóban, alig csináltak valamit. Föltehetően senki nem tulajdonított volna jelentőséget ennek a jelenetnek, de én hirtelen úgy éreztem, nagyon sűrű pillanat közepén állok" - hangsúlyozta interjúnkban Németh Gábor.
"Krasznahorkai László új regényével, a Báró Wenckheim hazatérrel az olvasó is visszatér az ismert kisvárosi világba, hogy közben a két időpont közé kifeszítse a magyar rendszerváltás történetét. A két regény helyszíne könnyen azonosítható (Gyula), így a magyar társadalom változásait szinte mesterséges környezetben vizsgálhatjuk, mondjuk egy apokalipszis felé tartó karnevál keretei között, amelyen néha keresztül robognak a goj motorosok" - írtuk Krasznahorkai László regényéről kritikánkban.
"A Maros utcában nőttem fel, és 30 éves voltam, amikor nagyjából elkezdtem tudni, hogy néhány házzal arrébb mi történt. Ezt kell felfejteni, megérteni, hogy tulajdonképpen tudhatnánk róla, és miért is nem tudunk? Miért dugták be a hátsó polcra?" - mesélt az Orgia keletkezéstörténetéről - Závada Pállal közös - interjúnkban Zoltán Gábor.
"A jelentéktelennek vagy átlagosnak tűnő német kisvárosban csupa olyan dolgot lehet látni, ami mások számára is látható, de Nádas eleve mást néz, és így mást is lát, nem csoda, hogy a végén már Luther Mártonnál és a reformációnál kötünk ki. Nádas mesél az olvasónak, sóról, épületekről, vallásról, lépcsőkről, harangokról, piacról. Csupa olyan dologról, ami teljesen hétköznapi mindannyiunk számára, mégsem látjuk a meg a hétköznapiban hordozott rendkívül történetet. Nádas most megmutat egyet a sok, talán láthatatlan rendkívüli történet közül" - írtuk kritikánkban Az élet sójáról.
"Biztos megvan az oka, hogy egy fehér, európai férfi a közel-keleti konfliktuszónákban érzi azt, hogy él. Jászberényi Sándor második novelláskötetének, A lélek legszebb éjszakájának főszereplője, Marosh Dániel pontosan ilyen: érzéketlen, tompa figurává vált, aki egy őszintébbnek és egyenesebbnek láttatott társadalomban szinte szellemként lézeng. Dániel haditudósítóként nemcsak oda megy, ahol zajlanak az események, hanem ott is ragad a mocskos szállodák, a házi készítésű alkoholok és az őszinte prostituáltak világában. Mintha Dante Poklát átrendezték volna, mások a bútorok, mások az akciók, csak a sötétség, a fullasztó meleg és az embertelenség ugyanaz" - írtuk Jászberényi Sándor kötetéről kritikánkban.
Harminc év versterméséből komponálta meg Térey János az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja. Az életműben kezdettől fogva épülő mitologikus tér, akár debreceni, akár budapesti vagy drezdai helyszínekkel, az imponáló formakészség és formai tudatosság, a lírai világ határozott epikus ívekre feszülő megkomponálása, a múlt és a jelen összecsendítése, olykor drámai, olykor érzelmesebb dinamikájú ütköztetése, a legkülönbözőbb nyelvi regiszterek megszólaltatásának elegáns nemegyszer ironikus, szatirikus könnyedsége Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte.
"Nagyon megváltozott a világ, és a könyvem egy kicsit arról szól, hogy szinte mindent újra kellene gondolnunk, az ideológiák kudarcától a bizalom, a spiritualizmus elvesztéséig, az emberi kapcsolatokon át a férfi-nő és a családi viszonyig, a lakókörnyezetünktől a digitális világ befolyásáig" - hangsúlyozta interjúnkban Kepes András.
"Az Egy piaci nap az idei év eddigi legfelkavaróbb könyve, ami folyamatos önvizsgálatra és reflexióra kényszeríti az olvasót. Alapvetően minden könyv megváltoztat minket, de Závada regénye után fókuszcsoportos vizsgálatokat kellene végezni, hogy mi ment bennünk félre ennyire" - írtuk róla kritikánkban.
