Szokásos heti könyvesblokkunkban minden hétfőn ajánlunk néhány új könyvet és friss megjelenést, hogy ne maradj le semmiről. Mivel még erősen év eleje van, új és friss olvasmányok helyett ezúttal három olyat, amiről talán lemaradtatok tavaly decemberben. Ám Franzen debütáló regényét, Selyem Zsuzsa száz oldalba zárt családtörténetét vagy az év sci-fijét tartalmazó novelláskötetet még nem késő pótolni.
Jonathan Franzen: A huszonhetedik város
Jonathan Franzen: A huszonhetedik város
Fordította: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2016, 536 oldal, 4590 HUF
Első mondat: “Miután William O’Connell, a St. Louis-i rendőrfőnök június elején bejelentete, hogy nyugalomba kíván vonulni, a Polgármesteri hivatal Rendvédelmi Bizottsága, mellőzve mind a helyi politikai erők, mint az afroamerikai kisebbség, továbbá a sajtó, s a Nyugállományú Rendőrök Egyesülete, sőt még a Missouri állam kormányzójának a jelöltjét is, egy nőt választott meg utódjául, aki ráadásul azelőtt az indiai Bombay városának rendőrségénél szolgált."
Magyarország utolérte végre Amerikát! A siker annak köszönhető, hogy az Európa Könyvkiadó megjelentette Jonathan Franzen bemutatkozó regényét, A huszonhetedik várost. A magyar olvasó helyzete nem könnyű, mert visszafelé kell olvasnunk az életművet, viszont pont ezért iszonyú szerencsések is vagyunk, hogy a legjobbal kezdhettük a franzenizálódást. A nemzetközi kritikai értékelés szerint a legjobb könyvei (Javítások, Szabadság) már évekkel ezelőtt megjelentek, de minden rajongónak kötelező megismernie a startvonalat, ahonnan elindult a szerző. A Paris Reviewban erről a könyvről azt állította, hogy maszk az egész, próbált rendkívül okos, támadhatatlan lenni egy középkorú posztmodern szerző stílusában, miközben egy vékony, ijedt fiúként próbált nagyregényt írni, egyébként úgy, hogy Thomas Pynchon és Don DeLillo hatása erősen látható prózáján. Az 1988-ban megjelent regény 1984-ben játszódik szülővárosában, a középnyugati St. Louisban, ami valaha a negyedik legnagyobb város volt az Egyesül Államokban, de minden darabjaira hullott, miután a gazdaság lelassult és a közbiztonság is romokban. Új rendőrfőnöket neveznek ki, a Bombayből érkező S. Dzsammut, miközben a városvezetés egy őrült politikai összeesküvésbe keveredik. Az biztos, hogy bár nem a legjobb művei között emlegetik A huszonhetedik várost, de mégis ezzel indította pályáját Franzen, és pont emiatt már sok olyan prózaeszközt megtalálni könyvében, amiket igazából a későbbiekben vitt sikerre. (vl)
Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik - Egy kitelepítés története
Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik - Egy kitelepítés története
Jelenkor, 2016, 109 oldal, 2499 HUF
Első mondat: “Egy rémálom, ami majd jól végződik.”
Egy évszázadnyi családtörténetet elmesélni egy százkilenc oldalas könyvben szinte lehetetlen, de a Moszkvában esik mégis megoldotta ezt, ráadásul kedvesen, szórakoztatóan és magával ragadóan, miközben a szereplők társadalmi beágyazottságának kereteit és súlyát is pontosan érzékelteti. Selyem Zsuzsa elbeszéléseiből egy kisregény áll össze a Beczásy családról, akik a 20. századot még jómódban éldegélték, a trianoni országcsonkítás is csak erősebbé tette a sujtások iránt érdeklődő férfiakat, de jöttek a komcsik és a kitelepítés, és vele a történelem egy másik, árnyékosabb oldala. Kicsi, sűrű történeteket mesélnek madarak, szúnyogok, németjuhászok és mókusok, vagyis csupa olyan elbeszélő, aki megerősíti a könnyed, mesebeli elbeszélői hangot. Nádas Péter így ajánlja: "A távolállókat hozza közel, nekem egészen a szívemig elhatol. Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni". (vl)
Ted Chiang: Érkezés - Életed története és más novellák
Ted Chiang: Érkezés - Életed története és más novellák
Fordította: Galamb Zoltán, Huszár András, Juhász Viktor, Pék Zoltán, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2016, 320 oldal, 3480 HUF
Első mondat: “Ha a tornyot elfektethetnénk Sinár földjén, két nap alatt elérnénk egyik végéből a másikba.”
Aki látta a Sicariót is jegyző Denis Villeneuve új filmjét, az év scifijének tartott Érkezést, annak nem kell elmagyaráznunk, milyen nagyszerű képzelőerővel megáldott szerzővel van dolgunk. A Föld tizenkét pontjára fura, idegen dolgok szállnak le, ami érthetően borzolja az emberek kedélyét. Ted Chiang hatvan oldalas novellája fantasztikusan, egyszerre okosan és érzelmesen meséli el az idegen lények első megjelenését. Az emberek egymással sem tudnak normálisan kommunikálni, így miért menne az idegenekkel? És ez csak egy a nyolc novellából a kötetben, amit korunk egyik legfontosabbjának tartanak, és ami megkapta többek között a Nebula-, Hugo- és Locus-díjakat. Chiang bravúrosan hoz létre világokat, valaki például egyre okosabb és okosabb lesz egy kísérleti gyógyszer miatt, közben olyan izgalmas kérdések merülnek fel, mint hogy mi lenne velünk, ha az ősi Babilon törvényei szerint élnénk, és a Föld lenne mindennek a közepe? (vl)
Az ajánlók eredetileg a Könyves magazin 2016/5. számában jelentek meg.
