Ló és lovasa 1909-1910
Franz Kafka műveinek utóélete a világirodalom egyik leghíresebb túlélőtörténete, hiszen a halálos ágyán hiába kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg minden kéziratát, az utókor szerencséjére ez nem történt meg. Max Brod pedig nemcsak a prózai műveket mentette meg, hanem Kafka rajzait is, melyeket az író a naplóiba skiccelt fel, és melyek közül több is posztumusz Kafka-kiadások borítóira került.
„Gyors, minimalista mozdulatok, melyek visszaadják írásainak tipikus, kétségbeesett hangulatát” – mondta Kafka grafikáiról Philip Hartigan, egy brit származású, de jelenleg Chicagóban élő festőművész, aki a napokban egy rövid videót töltött fel a rajzokból.
Gustav Janouch Beszélgetések Kafkával című könyvében elevenítette fel, hogy az író, ha rajzolás közben lepték meg, azonnal apró darabokra tépte a művét, mert nem akarta, hogy bárki meglássa. Kafka azonban egy idő után megenyhült, és megengedte, hogy a barátja megnézze, min dolgozik éppen, mire Janouch azt mondta neki, semmi szükség arra, hogy rejtegesse, hiszen teljesen ártalmatlan rajzokról van szó. Mire Kafka azt válaszolta, korántsem ártalmatlanok, hiszen, egy ősi, mélyen gyökerező szenvedélyből fakadnak, ez az oka, hogy takargatja őket – a szenvedély pedig benne lakozik.
Nézzetek meg néhányat Kafka rajzaiból:
Három futó 1912-1913
A gondolkodó 1913
Vívás 1917
Forrás: Open Culture
