Hieroglifákból fordított ókori egyiptomi antológia jelent meg

.konyvesblog. | 2016. augusztus 26. |

hierog.jpgElső alkalommal olvashatunk hieroglifákkal sziklafalakra, papiruszra írt, nem csak szépirodalminak szánt ókori egyiptomi szövegeket gyűjteményes kötetben, mert egy cambridge-i professzor, Toby Wilkinson angolra fordította őket. Mostanáig a szakértőkön kívül csak nagyon kevesen olvashatták ezeket a szövegeket, néhány szöveg ugyanis csak sírok belsejében volt hozzáférhető.

Wilkinson azért döntött úgy, hogy lefordítja a hieroglifákat, mert szerette volna, ha az egyiptomiakról alkotott kép kiegészül azzal, amit írásba foglaltak.  Az írásos hagyomány közel 3500 évig tartott, írást szinte minden egyiptomi templom és sír falán találni, Wilkinson szerint mégis sokszor inkább puszta dekorációt látnak ezekben a szövegben, és a papirusz is inkább tárgyként, mint szövegként állítják ki a múzeumokban. Bár a hieroglifák képjelek, épp olyan kifinomultam közvetítik a fogalmakat, mint a görög vagy a római ABC betűi. Tele vannak metaforákkal, szimbolizmussal, és az egyiptomiak szemszögéből mutatják be az életet.

A Writings from Ancient Egypt című antológiában találni csaták és természeti csapások szemtanúk által jegyzett leírását, hajótörésről és csodáról szóló történeteket, dalokat és szatírákat. A Penguin Classics úttörő kiadványnak tartja a könyvet, mert ezeket a szövegek korábban még soha nem adták ki együtt egy bárki számára elérhető gyűjteményben. Wilkinson szerint a szövegek egy részét száz éve próbálták utoljára angolra fordítani, ezért az angoljuk olyan régimódi és átláthatatlan, hogy az ókori Egyiptomot egy még távolabbi társadalomnak mutatja.  

A hajótörött tengerész története című szöveg a csapások felett aratott diadalról szól, és a fordító szerint miniatűr remekmű.  Egy mágikus szigetről mesél, amit egy hatalmas, aranytestű, lazúrkő-szemű kígyó ural, aki megosztja a saját tragédiáját a tengerésszel, hogy arra biztassa, nézzen szembe szorult helyzetével.  A kígyó elmeséli a tengerésznek, hogy 74 testvérével élt a szigeten, de lehullott egy csillag, és testvérei a lángok martalékává váltak, ám ha bátor a szíve, a férfi még megölelheti a gyerekét, megcsókolhatja a feleségét és viszontláthatja a házat, amelyben él.

Az antológia tartalmaz egy levelet is egy Heqanakht nevű farmertől Krisztus előtt 1930-ból, ami ma is ismerős aggodalmakat tükröz a gabonaminőségtől a földhasználatig.  A férfi a levélben üdvözletét küldi a fiának, „a büszkéségének és örömének ezerszer, milliószor”, és sürgeti az inasát, hogy vessen véget annak, hogy a szobalány zaklatja a feleségét. A kötet tartalmazza a Vihar-sztélét is, ami egy kb. 3600 évvel ezelőtt tomboló katasztrofális vihart rögzít.

Kevés olyan ember van, aki képes elolvasni a hieroglifákat, amelyek nyelve gazdag, finom és tartalmuk gyakran csak nehezen fejezhető ki angolul. Wilkinson a great (nagy, nagyszerű) szót hozza példaként, ami ókori egyiptomiul úgy hangzik: ’aa’ és ‘wer’. Az ókori egyiptomiak megértették a különbséget, egy isten például gyakran ’aa’ és csak ritkán ’wer’, de ezt ma már nehéz megérteni. Az olyan, Krisztus előtt 16. században írt bölcsességek viszont, mint Ani tanításai, amelyben arról ír, hogy ember elpusztul, holtestéből por lesz, rokonai elhunynak, de az írásai által emlékeznek majd rá, ma is aktuálisak.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók