5 kedvenc fordításunk Göncz Árpádtól

5 kedvenc fordításunk Göncz Árpádtól

.konyvesblog. | 2015. október 06. |

goncz_arpad.jpgFotó: MTI/Cseke Csilla

Életének 94. évében, családja körében meghalt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, első évtizedének egyik legfontosabb politikusa.
 
Göncz Árpád a börtönévek alatt tanult meg angolul - a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a büntetésből több mint hat évet töltött le, 1963-ban szabadult amnesztiával. Első fordítása 1964-ben jelent meg: ez a Szombat délután című Huxley-novella volt A lángész és az istennő című kötetből. Rengeteg ma már klasszikusnak számító művet fordított magyarra, Hemingwaytől például a Vándorünnepet, Mary Shelley-től a Frankensteint, William Golding több művét, de fordított krimit (Agatha Christie: N vagy M) és gyerekkönyvet is (Don Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán).

Fordítási listáján jobbnál jobb művek szerepelnek, mi azonban most megpróbáltuk kiválasztani azt az ötöt, amelyek nekünk a legemlékezetesebbek:
 
J. R. R. Tolkien:  A Gyűrűk Ura

Göncz Árpád nevéhez fűződik a Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura fordításának befejezése, melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította. Erről néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott: “(...) terjedelmében ez volt a legnagyobb mű, amit valaha fordítottam. Réz Ádám kezdte el a munkát, de aztán megbetegedett, s utána sokáig senki nem nyúlt a szöveghez. A fordítást egy szuszra, három és fél hónap alatt végeztem el, teljes magányban. Ennyi idő és ilyen megfeszített munka után nem csoda, ha az ember nemcsak a regényt, hanem a szerzőjét is megismeri. Egy idő után tudtam azt is, hogy ahhoz képest, ahol tartok, milyen lesz a tizedik mondat. Megmondom őszintén, ha beteg vagyok, most is ezt a könyvet veszem elő, mert bár a fordítás idején már untam és fárasztott, ma is igen érdekes és szórakoztató olvasmánynak tartom”.

Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia

Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét, Göncz Árpád jóvoltából pedig a magyar olvasók előtt is új megvilágításba került a Föld történelme. Göncz fordítása olyan emlékezetesre sikerült, hogy több mint 40 éve senki nem forszírozta az újrafordítást. Legutóbb a Metropolis Media jelentette meg a könyvet az eredeti szöveget extrákkal kiegészítve.

William Faulkner: A hang és a téboly

Göncz Árpád fordítási listáján több Faulkner is szerepel, ezek közül is a leghíresebb talán A hang és a téboly, melyben a Compson család tragikus története több narrátor elbeszéléséből bomlik ki előttünk. A család három fia ugyanazt a történetet meséli el három különböző nézőpontból, melyet a regény végén - kvázi negyedik hangként - az író egyes szám harmadik személyű narrációi egészítenek ki.  

E. L. Doctorow: Ragtime

“Csak egyetlen küzdelem van, a szabadság lángja próbál világosságot lopni a földi élet csúf sötétjébe.” A szabadság lángja Doctorow egyik leghíresebb művében a 20. századi Amerikába próbált világosságot lopni, fényében pedig olyan legendás figurák fürdőztek, mint Houdini, Ford vagy Freud. Göncz fordításában a ragtime nemcsak a füstös lokálokban, de a papíron is lüktet.

John Updike: Szegényházi vásár

Összesen nyolc Updike-fordítás fűződik a nevéhez, köztük olyan művek, mint a Gyere hozzám feleségül, A kentaur vagy Az eastwicki boszorkányok, de Updike Nyúl-köteteiből is kettőt (Nyúlháj, Nyúlketrec) ő fordított. Göncz fordította a Szegényházi vásár című kisregényt, amely lényegében meghozta az amerikai írónak a világhírt. A történet a menhelyi öregek világába visz, akik minden évben egyszer bazárt rendeznek maguk készítette apróságokból. A kötet fülszövege is a műfordítót idézi: “Csudálatos (...), hogy az alig huszonhat éves író ilyen mélyen ismerte, ennyire megértette nemcsak tulajdon kortársait, hanem nagyszülei nemzedékét is. Csudálatos, mert a Szegényházi vásárral a világirodalom öregekről írott legszebb könyveinek egyikét adta kezünkbe.”

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!