Könyves magazin 2014. nyár
Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról
Mit találsz a magazinban?
- Grecsó Krisztián és a Viharsarok
- Interjú Sofi Oksanennel és Jo Nesbovel
- Saiid és a slam poetry
- X-Men és a másság
- A modern fantasy kezdetei
Fontos tudni!
- A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
- A Libri boltokban és újságárusknál is megvásárolható
- Még több infó a magazinról>>
Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF
Az utóbbi időben vált népszerűvé az időutazó sci-fi zsánerének házasítása az ifjúsági irodalommal, amelynek eredménye gyakran szimpla történelmi ismeretterjesztés lett, szórakoztatónak szánt formában. Láttunk már a 21. századi Amerikában élő görög isteneket és titánokat (a Percy Jackson és az olimposziak-sorozatban, amelynek szerzője, Rick Riordan nem titkolja, hogy a fiának kezdte el írni, mintegy kedvcsinálóként a tanuláshoz, amikor a gyerek a görögöknél tartott az iskolában), kisfiút, aki a kelta középkorba jár vissza, hogy megmentse a világot (Susan Cooper: Ébredő sötétség), Vidra Gabriella könyveiben pedig (A tudás könyvei-sorozat) lassan a komplett 5-8. osztályos történelem tananyagot átismételhetjük kalandregényes formában. Igazán hasznosak és értékesek azonban akkor tudnak lenni az ilyen regények, ha az „érdekes kommentek a lecke mellé”-misszión túl valami többet is tudnak adni.
Az MR1-en nemrég elkaszált, három évadot megélt, már most kultikusnak számító Időfutár című hangjáték-sorozat alapján készült regények (eddig három jelent meg belőlük) például hordozzák ezt a bizonyos pluszt. És most nem csak az esztétikai értelemben vett je ne sais quoi-ra gondolok (azt is megkapjuk, hogy ne kapnánk, amikor a Krétakör társulat több izgalmas, tehetséges tagja is részt vett az alkotómunkában), hanem arra, hogy igényelnénk egy kis elmélkedést a kulturális emlékezettel, a történelemírás kritikájával és – ha már időutazásról van szó – akár a kvantumfizikával kapcsolatban is.
Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Tasnádi István szerzők (akik a hangjátékot és a regényeket is együtt írták) alaposan felkészültek erre a feladatra: hőseinket, a kétezres években élő kamaszokat nem csak ide-oda dobálják a múltban (sőt, a harmadik részben már a jövőbe is) az izgalmas akciójelenetek során, hanem bizony megdolgoztatják az intellektuális kalandokra szomjas olvasót is. Már-már Dan Brownt idézi az az időfutáros összeesküvés-elmélet, miszerint a magyarok történelmében (pontosabban a Monarchia történetében) több szabadkőműves tudós és művész is az időutazás rejtélyét kutatta, sőt, meg is építették az első időgépet, ami nem más volt, mint Kempelen Farkas híres sakkozógépe, a Török. Az Időfutárban felbukkan több neves szabadkőműves történelmi személy is, például Born Ignác, Mozart, Gauss, Volta és Galvani, akikkel mind bizalmas kapcsolatba kerül a főszereplőnk, Hanna, és érdekes dolgokat tud meg tőlük a tudomány és a hatalom viszonyairól, de elgondolkodhatunk azon is, vajon mennyi köze van a szabadkőműves Illuminátus rendnek ahhoz, ami a genfi CERN részecskefizikai laboratóriumában, a Nagy Hadronütköztetőben folyik. Túl komolyan persze nem kell venni ezeket a filmbe illő elméleteket, és erre személyes kedvenc karakterem, a nagyon geek Bulcsú is figyelmeztet, akinek zseniális zsánerparódia-aranyköpéseit az Agymenők és a Szílicium-völgy című sorozatok írói is megirigyelnék.
És akkor a mai karakterekről még nem is beszéltünk, pedig valójában ők viszik el a hátukon a regényfolyamot: ott van például a kicsit labilis idegzetű, de a hivatásáért rendületlenül rajongó magyartanár, Rogyák Mari (rádiós hangja Péterfy Bori), a jakobinusok idejéből a jelenbe csöppent félőrült öregember, Sándor, akinek 18. századi nyelvhasználatát hallgatni és olvasni igazi gyönyörűség, és az osztály legalacsonyabb fiúja, Szabika, akinek nagyon fárasztóak a poénjai, mégis nélkülözhetetlen, mert egyedül az ő nyálával működik a féreglyuktelefon. Igen, féreglyuktelefon – említettem már, hogy ötletekből és humorból nincs hiány?
Szerző: Nagy Boldizsár
A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg.
