Először olvasható angolul Agatha Christie propagandaesszéje

.konyvesblog. | 2012. szeptember 19. |

Agatha Christie a brit tájékoztatási minisztérium megrendelésére írta azt az esszét, amelyet közel hetven év után most először lehet majd angol nyelven olvasni. A cikkre, amely a Guardian beszámolója szerint nem más célt szolgál, minthogy a brit krimiírás dicsőségét zengje, és ily módon szimpla propagandadarabnak is tekinthető, David Brawn, a HarperCollins igazgatója bukkant még 1997-ben az archívumban, eddig azonban nem volt lehetőség a publikálására.

Az esszé eddig egyetlenegyszer jelent meg, mégpedig egy orosz magazinban, valamikor 1947-ben. Brawn szerint a cikk révén a tájékoztatási minisztérium a nyugati életstílus erényeit akarta kidomborítani, ezért kérték fel Christie-t arra, hogy írjon szépeket a brit krimiírásról, a bűnügyi regényekről és azok íróiról.

A cikkben az írónő az egekig magasztalja Arthur Conan Doyle-t, akit a krimiírás úttörőjének nevez, John Dickson Carr-ról pedig nem kevesebbet állít, mint hogy ő volt a „félrevezetés művészetének királya”. Christie azonban nem mindegyik pályatársával ilyen előzékeny, Margery Allinghamről például azt állította, hogy annyira a karaktereire fókuszál, hogy időnként a cselekményt is alárendeli a szereplőknek. Magát az írónő szerényen csak szorgalmas iparosként jellemezte, igaz, hozzátette azt is, hogy egy amerikai újság egyszer a „halál hercegnőjének” titulálta.

Százhuszonkét éve született Agatha Christie, aki a mai napig egyike a legolvasottabb szerzőknek a világon. Több rekordot a mai napig ő tart, így például az ő könyveit fordították le a világon a legtöbb nyelvre (állítólag 103-ra), és Az egérfogó című darabját 1952 óta folyamatosan játsszák. Christie-t szokták a krimi koronázatlan királynőjének is hívni, mi most azonban életének kevésbé tárgyalt vagy éppen szokatlan mozzanataira voltunk kíváncsiak. TOVÁBB>>

Christie kitért egyébként arra is, hogy időnként mennyire elege van az általa kreált egyik leghíresebb figurából, Hercule Poirot-ból, és azt tanácsolja a fiatal krimiíróknak, jól gondolják meg, kit tesznek meg főszereplőnek a regényeikben, mert lehet, hogy sok időt kell majd vele tölteniük.

Az esszé egy eredetileg 1933-ben megjelent bűnügyi regény, az Ask a Policeman előszavaként jelenik most meg, így végre az angol(ul) olvasók is megismerkedhetnek vele. A regény érdekessége, hogy kollektív munka eredményeként született. 1930-ban ugyanis a brit krimiírók közül néhányan létrehoztak egy klubot, ez volt a Detection Club: tagok időről időre együtt vacsoráztak (a vacsora költségét a regények kiadásából fedezték), és közösen találták ki a készülő regény címét, a cselekményt, az egyes karaktereket.

Ennek a társaságnak egyébként magyar vonatkozása is volt, hiszen tagjai között tudhatta Orczy Emma bárónőt, aki Tarnaörsön látta meg a napvilágot, és hároméves volt, amikor családja 1868-ban külföldre, előbb Brüsszelbe, Párizsba, végül 1880-ban Londonba költözött.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.