A lap kikereste azt a részletet az Egri csillagokból, ami alapján a szobor született. Ez az a jelenet, amikor a patakban fürdő gyerekek megpróbálnak elbújni Jumurdzsák elől:
„– Bújjunk el! – mondja dideregve. – Bújjunk el! Törököt láttam.
A lovat egy-két rántással fához köti. Felkapkodja a földről a ruháját. S fut a két meztelen kisgyerek egy galagonyabokornak. Megbújnak, meglapulnak a bokor mögött az avarban”
A Telex azt írja, a szobrot közadakozásból készítette a művész, és eredetileg a patakpartra került volna, de ahhoz a vízügyi hatóság végül nem járult hozzá. A leleplezése után viszont sok kritika érte az alkotást. Az Egri Ügyek szerint volt, aki azt kifogásolta, hogy miért “feketék” a gyerekek, mások szerint “Gergőnek nagy a heréje” és volt, aki a pedofiloktól féltette Egert.
Tény, hogy az elmúlt években a gyermekvédelmi szervezetek, köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is sokszor hangsúlyozza, miért ne posztoljunk a közösség médiában a gyerekünkről meztelen fotót.
A szobor leleplezésének időpontja ráadásul (nyilván teljesen véletlenül) azért is szerencsétlen, mert az Országgyűlés ezen a héten tárgyalja azt az indítványt, ami a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szól.
Mindeközben az Egri csillagok továbbra is toronymagasan az egyik legnépszerűbb könyv Magyarországon - de úgy, hogy a legtöbb magyar számára azért ez elsősorban iskolás kori (kötelező) olvasmány. Ennek apropóján 2020-ban elővettük a regényt, hogy újraolvassuk, és kiderült, hogy felnőttként olvasva is nagyon szórakoztató. Ahogy Ruff Orsolya írta róla: “a mai napig egy nagyon jól működő, olvasmányos kalandregény, akkor is, ha a tényleges csúcsesemény szempontjából nagyon messziről indít.”
A regényről szóló podcastünket ITT meghallgathatod.
