Áprilisban jelenik meg Amerikában az F. Scott Fitzgerald eddig publikálatlan történeteit tartalmazó I’d Die for You And Other Lost Stories (~ Meghalnék érted és más elveszett történetek). A New Yorker most megjelentetett ebből egy novellát (The I.O.U.), melyet Fitzgerald még 1920 tavaszán írt, a Harper’s Bazaar szerkesztőjének felkérésére.
Fitzgerald később azzal a megjegyzéssel adta le az ügynöke, Harold Ober irodájában a szöveget, hogy a szerkesztő akaratát szem előtt tartva alkotta meg a sztorit, és szerinte elég jól sikerült. Hogy miért nem hozta le a Bazaar, azt nem tudni, mindenesetre júliusban az ügynök elküldte az írást a Saturday Evening Postnak, Fitzgerald viszont visszakérte, mert még dolgozni akart rajta. Az író meg is kapta a szöveget, azt azonban félretette egy időre, hogy helyette második regényére, a Szépek és átkozottakra koncentrálhasson (kritikánk róla ITT olvasható).
A lapban megjelent egy interjú is a kötet szerkesztőjével, Anne Margaret Daniellel, aki elmondta, hogy a válogatáskötetben megjelent írások egy része nem volt teljesen ismeretlen a kutatók előtt, ám néhány valóban csak a közelmúltban bukkant elő. Amikor a The I.O.U. megjelent, Fitzgerald az Édentől messze című regényével már jelentős hírnévre tett szert, ugyanakkor sosem csinált titkot abból, hogy a novellaírást elsősorban pénzkeresetre használja. Nagyon is tudatában volt ugyanis annak, hogy egy-egy rövidebb írásával gyorsabban jut pénzhez, mint a nagyobb lélegzetű regényekkel, ez pedig sokszor frusztrálta.
Jövőre jelennek meg Fitzgerald eddig publikálatlan novellái
Fitzgerald amúgy szorgosan könyvelte, hogy melyik írásáért mennyit kapott, és főkönyve is azt bizonyítja, hogy a novellákért akkor jobb pénzt kapott: egy 1925-ös bejegyzés szerint például A nagy Gatsbyért alig 2000 dollárt utaltak át neki, vagyis épp annyit, amennyit a The Saturday Evening Postban megjelent egyetlen novellájáért.
Az I’d Die for You And Other Lost Stories a tervek szerint ősszel jelenik meg a Jelenkor gondozásában. A fordító Dunajcsik Mátyás, aki tegnap a saját Facebook-oldalán is megosztotta a New Yorkerben megjelent novellát. Utóbbiról azt írta, hogy „elképesztően vicces és izgalmas történet, és nem utolsósorban bepillantást enged a folyton idegösszeroppanás szélén táncoló könyvkiadók életébe is, amiről azt kell mondjam, nagyjából máig pont ugyanígy néz ki”.
