(Fotó: Kamila Shamsie/Facebook)
Kamila Shamsie (Istent a kőben, Tarandus, 2016, kritikánk ITT) néhány éve felszólította a kiadókat, hogy 2018-ban kizárólag női szerzők könyveit publikálják, és ezzel segítsenek kiegyensúlyozni a könyvkiadásban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenséget. Egy Sheffieldből indult kiadó, az And Other Stories valóra váltotta az ötletét.
A kiadó angol és idegen nyelvű könyveket publikál, és 2012 óta figyelnek rá jobban, amikor egyik szerzőjük, Deborah Levy felkerült a Man Booker rövidlistájára Swimming Home című regényével. Stefan Tobler, a kiadó alapítója egyetért Shamsie véleményével, miszerint a férfiszerzők még mindig több figyelmet kapnak, legyen szó akár a kritikákról, akár a könyvesboltok kirakatairól, akár a fesztiválok vendéglistájáról. Tobler szerint ez nem jelenti, hogy több könyvet adnának el, vagy több rajongójuk lenne, de a presztízsük még mindig nagyobb. A nemek közötti egyenlőtlenség különösen szembetűnő az idegen nyelvről lefordított könyvek esetében, amelyeknek alig 30 százalékát írják nők, mert sokkal kevesebb női szerző kap támogatást azokban az országokban, ahonnan ezek a könyvek származnak.
Az And Other Stories körülbelül évi 12 könyvet publikál, székhelyüket 2017-ben helyezték át Londonba. A Nők Publikálásának Évében már megjelentették a hatvanas évek egyik brit kultszerzője, Ann Quin ritka és publikálatlan írásainak gyűjteményét, és egy könyvet a svájci Fleur Jaeggytől, de tervben van még a katalán Alica Kopf, az amerikai Christine Schutt, a mexikói Cristina Rivera Garza és az argentin Norah Lange egy-egy műve is.
Shamsie ötlete azonban nem aratott mindenkinél ekkora sikert. Néhányan értékelték, de a gyakorlati megvalósításáig már nem merészkedtek el. Néhányan - például Lionel Shriver - hülyeségnek tartották, mert szerintük elég problémás az a felvetés, hogy a nőknek különleges bánásmódra lenne szükségük, ráadásul visszafelé is elsülhet a dolog. Mások szerint nincs itt semmi látnivaló, és inkább a női szerzők sikereivel kellene foglalkozni.
Két évvel ezelőtt A nőket nem hallani címmel jelentettünk meg egy cikket a Könyves Magazinban. Abban többek között arról írtunk, mennyire ritkán kapnak díjakat a női szerzők.
A nőket nem hallani
J.K. Rowling, Allegra Goodman, Claire Vaye Watkins, Nicola GriffithEnnek a cikknek tulajdonképpen meg sem kellene születnie. Azt gondolnánk, hogy 2016-ban már nagyjából senkit nem érdekel, hogy egy könyvet férfi vagy női szerző jegyez. Azt is gondolnánk, hogy senki nem úgy emel le egy kötetet a...
A BBC megnézte, hogy az elmúlt tíz évben mi volt a nemek aránya a legfontosabb brit irodalmi díjak nyertesei között, és kiderült, hogy míg a Costát 5 nő és 5 férfi kapta meg, a Man Bookerben ugyanez az arány 7-3 a férfiak javára. Nemcsak a női szerzőknek kisebb az esélyük nyerni, de azoknak a könyveknek is, amelyek főhőse nő. Nicola Griffith brit-amerikai író 2015-ben megvizsgálta a 2000 óta odaítélt Man Booker-díjakat, és azt látta, hogy 15-ből 12 nyertes kötet főszereplője férfi.
A britek 2016-ban a könyvekről születő kritikákat is megvizsgálták: a London Review of Booksban mindössze 26, a Times Literary Supplementben pedig 29 százalék volt azoknak a kritikáknak az aránya, amit női szerző könyvéről írtak. Ha viszont az eladásokat nézzük, láthatjuk, hogy 2017-ben a brit eladási listák első 10 helyén 9 nő szerepelt, Murakami Haruki volt az egyetlen férfi, akinek sikerült felférnie a Top10-re. A Bookline sikerlistájának első 10 helyén jelenleg 4 nő (EL James, Danielle Steel, Almási Kitti és JD Robb, vagyis Nora Roberts) szerepel.
Tobler szerint A Nők Publikálásának éve azért nem kapott szélesebb körű támogatást, mert hiába van egyenlőtlenség a nemek között a könyvkiadásban, egy női szerző sem szeretné, ha egy ilyen akció miatt áldozatnak, vagy elnyomottnak látszana. Ő viszont a többiek ellenállása dacára is tenni akar valamit, hogy a mérleg nyelve kicsit a nők felé billenjen.
