A britek szerint a szakácskönyv is szépirodalom

.konyvesblog. | 2017. március 02. |

clipboard01_5.jpg

A megkérdezettek szerint az önsegélyező könyvek és az újságok is irodalomnak minősülnek

Bár a brit olvasók felismerik, hogy mekkora szerepe van az irodalomnak a társadalmi kohézió létrejöttében, az általuk olvasott regények nézőpontja még mindig fehér, középosztálybeli és férfi, derült ki a brit Királyi Irodalmi Társaság felméréséből. A felmérést egy közel kétezer fős mintán végezték (tizenöt évesnél idősebb olvasók Nagy-Britannia egész területéről, kivéve Észak-Írországból), a végeredmény a  Literature in Britain Today honlapján böngészhető. A Guardian és a Literary Saloon kigyűjtötte a legérdekesebb adatokat:

A válaszadók 78 százaléka olvasott az elmúlt hat hónapban szépirodalomnak minősülő könyvet, 56 százalék pedig, aki jelenleg nem olvas, tervezi, hogy a jövőben a kezébe vesz egy könyvet. 26 százalékuk „olvasott” szakácskönyvet az elmúlt fél évben, és 23 százalékuk gondolja úgy, hogy a szakácskönyv még irodalomnak minősül.

Bár a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy azért szereti az irodalmat, mert empatikussá tesz, az általuk emlegetett 400 szerző mindössze 7 százaléka volt nem fehér. A paksztáni szerző, Kamila Shamsie (Istent a kőben, Tarandus, 2016) szerint a nem fehér szerzők munkájának irodalmi értékéről egyszerűen nem beszélnek annyit, amennyit kellene vagy lehetne, míg a műveik társadalmi funkciójáról annál inkább.

A felmérésben nemcsak azt tudakolták, ki mennyit olvas, hanem arra is kíváncsiak voltak, mely szerzőket tekintik szépirodalminak az olvasók. Néhány népszerű kortárs szerző felbukkant ugyan a lista első húsz helyén, a helyek nagy részét mégis olyan szerző foglalja el, akiről bárki tanulhatott az iskolában. Az első helyre William Shakespeare került, őt Charles Dickens követi. JK Rowling (3.), Stephen King (6.) és Lee Child (17.) mellett bekerült az első húszba Dan Brown (11.), Danielle Steel (18.) és Jeffrey Archer (19.) is. Eléggé kíváncsiak lennénk, hogy itthon hogy nézne ki a névsor. 

A teljes listán mindössze 28 szerző fekete vagy ázsiai, és mindegyiküket összesen egy-egy ember említette. A listán ugyanolyan arányban találunk élő és halott nem fehér szerzőket, ám 69 százalékkal a férfiak dominálnak köztük.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók