A britek szerint a szakácskönyv is szépirodalom

.konyvesblog. | 2017. március 02. |

clipboard01_5.jpg

A megkérdezettek szerint az önsegélyező könyvek és az újságok is irodalomnak minősülnek

Bár a brit olvasók felismerik, hogy mekkora szerepe van az irodalomnak a társadalmi kohézió létrejöttében, az általuk olvasott regények nézőpontja még mindig fehér, középosztálybeli és férfi, derült ki a brit Királyi Irodalmi Társaság felméréséből. A felmérést egy közel kétezer fős mintán végezték (tizenöt évesnél idősebb olvasók Nagy-Britannia egész területéről, kivéve Észak-Írországból), a végeredmény a  Literature in Britain Today honlapján böngészhető. A Guardian és a Literary Saloon kigyűjtötte a legérdekesebb adatokat:

A válaszadók 78 százaléka olvasott az elmúlt hat hónapban szépirodalomnak minősülő könyvet, 56 százalék pedig, aki jelenleg nem olvas, tervezi, hogy a jövőben a kezébe vesz egy könyvet. 26 százalékuk „olvasott” szakácskönyvet az elmúlt fél évben, és 23 százalékuk gondolja úgy, hogy a szakácskönyv még irodalomnak minősül.

Bár a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy azért szereti az irodalmat, mert empatikussá tesz, az általuk emlegetett 400 szerző mindössze 7 százaléka volt nem fehér. A paksztáni szerző, Kamila Shamsie (Istent a kőben, Tarandus, 2016) szerint a nem fehér szerzők munkájának irodalmi értékéről egyszerűen nem beszélnek annyit, amennyit kellene vagy lehetne, míg a műveik társadalmi funkciójáról annál inkább.

A felmérésben nemcsak azt tudakolták, ki mennyit olvas, hanem arra is kíváncsiak voltak, mely szerzőket tekintik szépirodalminak az olvasók. Néhány népszerű kortárs szerző felbukkant ugyan a lista első húsz helyén, a helyek nagy részét mégis olyan szerző foglalja el, akiről bárki tanulhatott az iskolában. Az első helyre William Shakespeare került, őt Charles Dickens követi. JK Rowling (3.), Stephen King (6.) és Lee Child (17.) mellett bekerült az első húszba Dan Brown (11.), Danielle Steel (18.) és Jeffrey Archer (19.) is. Eléggé kíváncsiak lennénk, hogy itthon hogy nézne ki a névsor. 

A teljes listán mindössze 28 szerző fekete vagy ázsiai, és mindegyiküket összesen egy-egy ember említette. A listán ugyanolyan arányban találunk élő és halott nem fehér szerzőket, ám 69 százalékkal a férfiak dominálnak köztük.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Vérszerződést kötünk, hogy komfortzónán kívüli könyveket olvasunk! / Flair #6

A Vigadó tér 18-as standjánál az olvasó podcasterek vakmerő kihívásra vállalkoznak: álkapcsolatok, escortnapló és feminista fantasy. Hallgassátok!

...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.