Az idei Man Booker-díjas könyvét tizennyolcszor dobták vissza Nagy-Britanniában

Az idei Man Booker-díjas könyvét tizennyolcszor dobták vissza Nagy-Britanniában

.konyvesblog. | 2016. október 27. |

(Kép forrása)

Paul Beatty az első amerikai szépíró, aki elnyerte a legjelentősebb angolszász irodalmi díjat, a Man Bookert. Mindezt az a három évvel ezelőtti módosítás tette lehetővé, amely kiterjesztette a jelölték körét, lehetővé téve, hogy bárki induljon, aki angolul ír és a könyve megjelent Nagy-Britanniában. Utóbbi kitétel kis híján nem teljesült Beatty esetében, hiszen az ügynöke szerint nem kevesebb, mint tizennyolc brit kiadó utasította vissza a The Sellout megjelentetését, végül egy kis független cég, a Oneworld vállalta, hogy kiadja. Kitűnő irodalmi érzéküket bizonyítja, hogy ők adták ki a 2015-ben ugyancsak Man Bookert nyert Marlon James regényét (A Brief History of Seven Killings) is.

Beatty regénye egy keserű szatíra, hőse pedig egy fiatal fekete férfi, aki Los Angeles egyik külvárosában ismét megpróbálja bevezetni a rabszolgaságot és az iskolai szegregációt. A diszkomfort érzése áthatja az egész regényt. A sztori eleve egy kényelmetlen székkel indít: ezen ül a Legfelsőbb Bíróság ítéletére váró narrátor. Beatty a Guardiannek nyilatkozva elismerte, hogy ritkán érzi magát kényelmesen, és nem szereti azt a komfortot sem, melyet az általános címkék magukban hordoznak. Szerinte például félrevezető lehet, ha szatíraként emlegetik a regényt, az ugyanis elfedi, mennyire szomorú könyv is ez, illetve elfedi a hiábavalóság érzetét, amely szintén a könyv sajátja. Lassan elfogadja, ha a művét regényként emlegetik, igaz, szerinte sokkal több minden van benne - például versek, melyeket saját magától lopott.

Paul Beatty könnyekig meghatódott, amikor kiderült, hogy ő nyeri az idei Man Booker-díjat

Az író felemlegette Colson Whitehead New York-i szerző szavait, aki arra a kérdésre, hogy éppen mit ír, azt mondta: "Csak megpróbálok teret adni magamnak arra, hogy hibát vétsek." Beatty erre a következőket mondta: "Annyira irigy voltam, amikor ezt mondta. A francba, ez annyira okos megjegyzés volt! Esélyt adott magának arra, hogy változzon, és hogy ne ügyeljen arra, mások mit várnak el tőle". Kiderült az is, hogy nagyon szereti az orosz és a japán irodalmat, és nagyra tartja Kurt Vonnegut és a japán rendező-forgatókönyvíró, Mizogucsi Kendzsi művészetét. Szerinte ha valaki befolyással van ránk, az nem azt jelenti, hogy olyanok akarunk lenni, mint ő, hanem sokkal inkább azt, hogy az illető beindít bennünk valamit. "Szeretem azokat az embereket, akik nem törődnek semmivel, azokat, akik tövig nyomják a gázt. Az anyám mindig azzal húzott, hogy azokat a filmeket szeretem, melyekben nem történik semmi. Olyan kardozós filmeket, melyekben nincsen kardozás. Ha semmi sem történik, valami mindig történik. Szeretem a kínos csendet."

Forrás: Guardian

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.