A BBC-nek adott interjút Margaret Atwood, akit a #metoo mozgalomról is megkérdeztek. Atwood januárban kisebb botrányt okozott, mert kijelentette, hogy a mozgalom a rossz jogrendszer tünete, és arra figyelmeztetett, hogy az egyébként érthető önbíráskodás könnyen azt eredményezheti, hogy a lincselés kulturálisan elfogadottá válik.
A Szolgálólány meséjének mindenről megkérdezett szerzője szerint három nagy területen van szükség változásra: a bíróságokon, a nagyobb intézmények és vállalatok, valamint az emberi viselkedés szintjén. Atwood emlékeztet rá, hogy régen számos illemtankönyv létezett, ami megmondta, hogyan kell viselkedni, de ezeknek ma már nyoma sincs. Szerinte szükség lenne egy Mr. Illem rovatra, amelyben elmagyaráznák, mi a megfelelő viselkedés a különböző helyzetekben, ez pedig segítene, hogy a férfiak megértsék, milyen viselkedést várnak el tőlük. Hozzátette, hogy az útmutatások azoknak a hétköznapi embereknek szólnának, akik azt gondolják, hogy egy randevún vannak, de hogy mi állna egy ilyen könyvben, annak eldöntését a fiatalabbakra bízná.
A Szolgálólány meséjében Atwood a valóságot írta meg
A megváltozott médiafogyasztási szokásoknak, a nosztalgiára való hajlamnak, és a mindenkori politika kultúrára gyakorolt hatásának köszönhetően mostanában rengeteg szó esik arról, mennyire fontos/félreérthető/vallásgyalázó/férfigyűlölő könyv A Szolgálólány meséje, de arról, hogy Margaret Atwood harminc éve megjelent, sokadik virágkorát élő klasszikusa mennyire jó regény, már alig valami.
A #metoo mozgalomról most annyit mondott, hogy valami rossznak a tünete, de nem a végső cél, és bizonyos körülmények között fegyverként működhet.
Atwood egyike volt azoknak az íróknak, akik 2016-ban aláírták azt a nyílt levelet, ami felszólítja a Brit Columbia Egyetemet, hogy vizsgálják felül egy Steven Galloway, nevű professzor, író elbocsájtását. Gallowayt azután rúgták ki, hogy egy nő szexuális zaklatással vádolta, Atwoodot pedig az aláírása miatt nőgyűlölő, rossz feministának nevezték, aki engedélyezi a nemi erőszakot.
