George R. R. Martin szuperhősei átírják a történelmet

.konyvesblog. | 2018. február 01. |

Már megint egy projekt, ami miatt George R. R. Martin nem a Trónok harca folytatását írja? – merülhet fel a kérdés a Wild Cards 1. - Fekete lapok című novelláskötet láttán. A válasz nem, hiszen a könyv először a nyolcvanas években jelent meg, Martin pedig elsősorban szerkesztőként felügyelte a létrejöttét. A Fekete lapok alternatív világában emberfeletti képességekkel rendelkező igazságtevők jelennek meg Amerikában és írják át a 20. század második felének történelmét: hidegháború, mccarthyzmus és Woodstock a szuperhősök szemén keresztül. Ez a koncepció annyira sikeres lett, hogy Amerikában a Wild Cards világa azóta már több  mint húsz kötettel bővült, nagyrészük több kiadást is megélt,  a történetekből pedig a Universal Cable Production tervez tévésorozatot forgatni.

A Fekete lapok szerkezetéből is kitűnik, hogy Martin eléggé rajtahagyta a kézjegyét a novellákon. Az egyes sztorik mind csatlakoznak egy, az elbeszéléseken átívelő, lineáris történethez is, amelyben végigkövethetjük New York változásait a második világháború végétől a nyolcvanas évek közepéig. Ennek az alternatív történelmi leágazásnak az alapjait a Harminc perc a Brodway felett! című, kiinduló novellában ismerhetjük meg. Az 1946-ban játszódó, szándékosan ponyvaízű történetben földönkívüli vegyi fegyver kerül egy nagyhatalmú bűnöző kezébe, aki léghajóról akarja szétszórnia a fekete lap nevű vírust Manhattan felett. A bűnözőt a háborús veterán Rakétakölyök még meg tudja állítani – sugárhajtású gépével beleszáll a léghajóba -, de a vírus elterjedését már nem tudja meggátolni.  A fekete lap vírus az emberekre mind másként hat. Az áldozatok 90%-a szörnyű kínok között hal meg - „kihúzták a fekete dámát” -, míg egy kisebb részük testi és lelki torzulásokat szenved el, azaz jokerek lesznek. A túlélők közül a szerencsés néhányakat, az ászokat azonban a vírus emberfeletti képességekkel ruház fel, és ezáltal kvázi szuperhősök lesznek.  

George R.R. Martin: Fekete lapok - Wild Cards 1.

Fordította: Békési JózsefNovák Gábor, Libri, 2017, 687 oldal, 3499 HUF

 

Míg Rakétakölyök története hangulatában a képregények aranykorát idézi, addig A tanú című novella a képregénytörténet másik mérföldkövére, a Fantasztikus Négyesre reflektál. A Négy Ász nevű szuperhőscsapat tündöklését és bukását bemutató elbeszélésben láthatjuk, amint az amerikai kormány megbízásában dolgozó ászok elintézik Juan Perón argentin elnök megbuktatását, részt vesznek a kínai polgárháborúban, hogy végül az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt legyenek kénytelenek számot adni tevékenységükről. Hasonlóan valós történelmi eseményekhez nyúl a Hatalmak című történet is, amelyben egy lezuhant U-2-es kémrepülő körüli hidegháborús krízis kap új olvasatot (ezt az incidenst dolgozta fel Spielberg a Kémek hídja című filmjében is). A novella angol címe (Powers) egyszerre utal a gép foglyul ejtett pilótájának nevére (Francis Gary Powers), a szembenálló nagyhatalmakra és az eseményeket gyökeresen felforgató ászok különleges képességeire is.

Ahogy azt a nagy képregényes univerzumokban megszokhattuk, a Wild Cards-novellák karakterei is többször felbukkannak más szerzők történeteiben. Az egyik ilyen központi figura Croyd Crenson, akinek eredettörténetét Roger Zelazny dolgozta fel Az Alvó című novellában. Croyd furcsa áldozata a fekete lap vírusnak, hisz olykor hónapokig alszik, hogy aztán teljesen új külsővel és képességekkel, hol jokerként, hol ászként ébredjen fel, így az ő beazonosítása az egyes novellákban felér egy extrém nehézségű Hol van Waldo? játékkal. Hasonlóan emlékezetes figura lett Martin Burokba zárva című novellájának főhőse, a Teknős is, aki nagy erejű telekinézissel lebegteti azt a leselejtezett bogárhátúból kinyert páncélkasznit, amivel éjszakánként a város felett körözve üldözi a bűnt.

De a Fekete lapokban nem csak szuperhősnovellákat kapunk, hiszen a kötet második fele már inkább a jokerekre koncentrál. A Wild Cards világ Amerikájában a jokerek azok, akik elsődleges elszenvedői a faji szegregációnak, akiket aránytalanul nagy számban soroznak be Vietnamba, és akiknek politikai küzdelmeik megjelennek a polgárjogi mozgalomban. Ahogy, az egyik karakter megfogalmazza:

Ők karanténnak nevezik, nem diszkriminációnak. Azt mondják, mi nem faj, nem vallás vagyunk, hanem egy betegség, ezért joguk van elkülönítve tartani minket, holott nagyon jól tudják, hogy a fekete lap nem fertőző. A miénk a test betegsége, az övék a lélek ragálya.

A jokerek nyomorban és prostitúcióban fuldokló gettója, Jokertown egy élő és lüktető városrészként tűnik fel, amely a bizarr és vad ötletek tekintetében nem marad el China Miéville regényeinek nagyszabású városaitól sem. Jokertown olyan hely, ahol a mélyben egy metrókocsivá változott nő ír dalszövegeket Bruce Springsteennek (lásd Odalent című novella), miközben a felszínen egy falakon áthatolni képes lány keresi elveszett barátnőjét az éjszakai klubokban (Szellemlány beveszi Manhattant), és ahol Jim Morrison helyett egy Tom Douglas nevű énekes a Gyíkkirály, aki aztán hüllő alakban áll a hippitüntetések élére (Átalakulások). A kötet második felében pár novella kapott egy jóval sötétebb, horrorosabb hangvételt, de pont ezek a történetek sikerültek kevésbé, mert vagy túlságosan kiszámíthatóak (Zsinórok), vagy szimplán öncélúan obszcének (Fortunato hosszú, sötét éjszakája).

George R. R. Martin újraszerkesztette a történelmet

A II. világháború után közvetlenül, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, idegen eredetű vírus támadja meg a Földet, és különleges tulajdonságokkal ruházza fel a túlélők egy részét. Az ászok emberfeletti mentális és fizikai képességekre tesznek szert. Másoknak csupán bizarr lelki...

A kormány szolgálatában tevékenykedő szuperhősök, akik átírják a történelmet, ma már nem számítanak formabontó újdonságnak (elég csak a szintúgy a nyolcvanas években keletkezett Watchmenre gondolnunk), de a történelmi mérföldkövek megidézésével és a jokerek fantáziadús tablójának köszönhetően a Fekete lapok olyan kötet lett, amely egy-két megingástól eltekintve képes végig egyenletesen jól teljesíteni. Martin és társai olyan világot teremtettek, amelybe könnyű belefeledkezni és úgy tűnik, erre lesz is még bőven lehetőség, hiszen a tervek szerint a Wild Cards könyvekből az elkövetkezendő években még további öt kötet fog itthon megjelenni. 

Szerző: Sas Csaba

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.