A Guardianben dicséri Tibor Fischer Jászberényi novelláskötetét

.konyvesblog. | 2015. december 14. |

"Soha nem akartam okos életet élni. (...) Okos halált sem akartam soha" - idézi indításként A láz című Jászberényi-novella narrátorát a Guardian recenziója. A lapba a magyar származású Tibor Fischer írt terjedelmes kritikát Az ördög egy fekete kutya című kötetről (korábban a hét könyvének is választottuk, kritikánkat róla olvasd el ITT), melyben A láz prózáját a hemingwayi hagyományokhoz kötötte, tárgya ugyanakkor Rimbaud utazásait idézte fel benne; Jászberényi ugyanakkor szerinte nemcsak őket idézi meg kötetében, hanem Robert Capát is.

Fischer a könyv legerősebb írásának a címadót tartja, amely a hemingwayi főhajtáson túllépve már-már stílusutánzatnak tekinthető, ám annyira jól sikerült, hogy arra Fischer szerint Hemingway is egészen biztosan áldását adta volna. A recenzens szerint a köztudatban élő haditudósító általában egy olyan, a belső démonaival hadakozó macsó figura, aki gyakorta az ivásba, a drogokhoz menekül, vagy a prostituáltak karjaiban keres vigaszt, Jászberényi azonban új határokig tolja ki ezt a formulát. Fischer mindehhez hozzáteszi azt is, hogy Jászberényi akkor a legjobb, ha egyes szám első személyű narrációban ír.

Míg Esterházy Péter, Krasznahorkai László és Nádas Péter hosszú, komplikált, utalásokkal teli mondatokat írnak, és masszív bekezdéseket pakolnak egymásra, addig Jászberényi - szereplőihez hasonlóan - kapásból a lényegre, az akcióra tér. Fischer egyenetlennek nevezte Az ördög egy fekete kutya című kötetet, ugyanakkor kiemeli, hogy szerzője mesterien ragadja meg a sötét oldalt. Fischer szerint Jászberényi valószínűleg már kimerítette a haditudósítás témáját, és a maga részéről alig várja, hogy más témájú regénnyel rukkoljon elő.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.