A Cameron Post rossz nevelése szerzője is ott lesz az őszi Margón!

.konyvesblog. | 2019. augusztus 09. |

cameron_post1_1.jpg

Kép forrása

A nyár folyamán már kiderült, hogy André Aciman és Kim Leine is Magyarországra jön ősszel, mindketten a Margó Irodalmi Fesztiválon fogják bemutatni legújabb könyvüket. Aciman a Szólíts a neveden folytatását, a Megtalállakot, Leine pedig A szellemidéző és a tiszteletes című regényét. A napokban a szervezők újabb jó hírt tettek közzé: a fesztiválra eljön Emily M. Danforth is, a Cameron Post rossz nevelése szerzője!

A Cameron Post rossz nevelésével az év elején több cikkben is foglalkoztunk, hiszen ez a könyv is része volt annak az olvasáscsatának, amelyet a köztévé Ez itt a kérdés...  című műsorának január 16-i adása váltott ki, amelyben a homoszexualitás gyógyítása volt a téma. A heves vitát generáló beszélgetés után az Athenaeum Kiadó ugyanis ezt a könyvet küldte el a műsor szereplőinek, Szőnyi Szilárd újságírónak, Hodász András katolikus papnak és Trombitás Kristóf műsorvezetőnek, hogy a történet által képet kapjanak arról, mit is jelenthet egy fiatal számára egy olyan átnevelő iskola, ahol betegségnek vagy bűnnek tartják a homoszexualitást.

Emily M. Danforth sikerkönyvének főhőse Cameron Post, akinek a szülei meghalnak, így soha nem derülhet ki számukra, hogy egy lánnyal csókolózott. A lány mélyen vallásos nagynénjéhez kerül a Montana állambeli kisvárosba, Miles Citybe, ahol egy nap találkozik Coley Taylorral, aki az iskola jócsávójának a csaja. Összebarátkoznak, úgy néz ki, hogy a barátságnál több is kialakulhat köztük, de a nagynéni résen van, és elküldi Cameront az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos nevelőprogramjába.

A regényről tavasszal két írás is megjelent a Könyvesblogon. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértőt ez fogta meg a könyvben:

„Ez a könyv egy olyan életet mesél el, ami tele van mindennel, amitől 1989-ben „Amerika-külsőn”, egy kamasz lánynak szép és izgalmas, meg persze nehéz és kegyetlen lehet a sorsa. Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy egy leszbikus lányról szól az egész. Vagy azt, hogy arról, milyen kegyetlenségekre képes valaki a vallás nevében. Vagy azt, hogy a szülők elvesztése mekkora trauma, és hogy milyen nehéz jól elgyászolni ezt egy gyereknek, ha a felnőttek nem segítenek neki. De egyik sem lenne igaz. Mert persze ezekről mind szól Cameron Post története, de igazából ennél sokkal többről. Arról, hogy az életben először szerelmesnek lenni a legszebb és legkiszolgáltatottabb érzés a világon. Hogy rájönni arra, hogy nem vagyunk olyanok, mint a többiek, és el kell rejtenünk a valódi arcunkat, mennyire nehéz, félelmetes és fájdalmas. Hogy emberi kapcsolatok nélkül semmik vagyunk. Hogy minden veszteségnek a végére lehet érni, és minden szomorúságot magunk mögött lehet hagyni.”

Ritter Andrea pszichológus pedig így írt a történetben bemutatott „terápiás” módszerekről:

„A módszer tehát pszichologizálás vallási keretben. A jéghegy-modell keretében a nevelők isteni alapon feszegetik a vélt okokat, a kisgyermekkori traumákat, hogy kiderítsék: azok hogyan vezettek az azonos neműek iránti vonzódáshoz, ami – eszerint – Istentől kapott erőfeszítéssel legyőzhető. Ha a terápia vallásos részétől elvonatkoztatunk, a modell hasonlít a pszichológia azóta meghaladott melegségmagyarázó, traumaközpontú megközelítéséhez, amely szerint minden ilyen érzet egy elszenvedett trauma következménye. A „másság” egyben tehát kóros eset is, aminek megregulázására való a történet szerint az Isteni Ígéret Keresztény iskola. Nem árt tudni, hogy az USA-ban 2018-ban mindenhol betiltották a reparatív, vagyis helyreállító terápiás módszert.”

A 2012-es regényből film is készült Chloë Grace Moretz főszereplésével, ami elhozta Sundance-ből a zsűri nagydíját. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.