12 fordító kellett Marlon James regényének norvég változatához

.konyvesblog. | 2018. szeptember 20. |

(Kép forrása)

A norvégok biztosra mentek Marlon James A Brief History of Seven Killings (Hét gyilkosság rövid története) című regényének fordításával, ugyanis egyszerre 12 (!) fordítót bíztak meg a munkával. Mielőtt bármi rosszra gondolnánk, nem azért dolgoztattak ennyi embert, mert ne bíztak volna bennük, vagy mert olyan gyorsan szükség lett volna a fordításra. Hanem azért, mert a történet minden egyes karakteréhez külön-külön felkértek egy-egy fordítót. Szó szerint szereposztást készítettek a könyvhöz, majd a kész szövegrészeket egybegyúrták. 

Az egyedi módszeren maga Marlon James is meglepődött, bár a Twitter-posztja alapján tetszett is neki: 

 

A Bob Marley elleni merényletről szóló A Brief History of Seven Killings című regénnyel Marlon James 2015-ben nyerte el a Man Booker-díjat. Ő volt az első jamaicai, aki megkapta az elismerést. A regény cselekménye valós eseményeken alapszik: 1976 decemberében hét fegyveres tört be Bob Marley házába, a lövöldözésben többen megsérültek, köztük az énekes is. Hivatalosan nagyon kevés információ látott napvilágot az esetről, ám annál több pletyka kapott szárnyra.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.