Keresés

Varga Bálint több mint tíz évig volt az Agave Könyvek egyik meghatározó arca, vezetője, szerkesztője. Lawrence Blocktól Dashiell Hammettig számtalan krimit fordított és szerkesztett, évekkel ezelőtt könyvet írt a magánnyomozókról, egy ideig pedig ő maga is dolgozott egy magánnyomozó irodának. Tavaly  búcsút intett az Agavénak, néhány hete pedig a Kolibrinél jött ki első ifjúsági krimije (kritikánk róla ITT olvasható), amely négy gimnazista titokzatos elrablásával indít. De milyen képből bomlott ki a Váltságdíj nélkül története, mit kellett fájó szívvel kihúznia a szövegből, és miért tartotta fontosnak, hogy egy lány is fontos szerepet kapjon a sztoriban? Varga Bálint erről is mesélt, mint ahogy kiderült az is, mit szeret leginkább a krimiben, miért gondolja, hogy a műfajnak itthon nincs igazán hagyománya, és olvasóként mit tart minden idők legjobban megírt gyerekkönyvének. Beszélgetésünk közben Spongyabob, a balatonaligai Kádár-villa, és még az X-akták is szóba került.

A bűnözők az utolsó lázadók – véli Jo Nesbø, aki a múlt hétvégén Budapesten dedikálta legújabb könyvét, a Vér a havont. Utóbbi hőse egy diszlexiás bérgyilkos, aki azt a megbízást kapta, hogy nyírja ki a főnöke feleségét (kritikánk róla ITT olvasható). Leghíresebb karaktere ugyanakkor az alkoholista rendőr, Harry Hole, aki legutóbb a Police című kötetben bukkant fel (ITT írtunk róla). Nesbø szerint mindegyik könyve a kívülállókról szól, függetlenül attól, hogy krimiről vagy gyerekkötetről van szó. Írás közben tudatosan manipulálja az olvasókat, akik ezt még élvezik is. Saját bevallása szerint „mindig ír”, Budapesten is szakított erre időt, íráshoz a kedvenc helyei azonban a repterek. A Könyvesblognak adott interjújában sokat elárult arról, ő maga hogyan ír, de kiderült, mit gondol a könyvei megfilmesítéséről, és az is, hogy mi volt az, amit mindenképp ő szeretett volna beleírni a gyerekeknek szóló Doktor Proktor-történetekbe.