Soren Sveistrup a modern skandináv krimi egyik legfontosabb alakja Stiegg Larsson, a Tetovált lány-trilógia szerzője és Jo Nesbo mellett. Kollégáitól pályaíve különbözteti meg, hiszen a Gesztenyeember az első és egyelőre egyetlen regénye. Televíziós karrierje az, ami műfaji szempontból jelentős: ő volt a forgatókönyvírója a Forbrydelsennek, a máig legsikeresebb skandináv noir tévésorozatnak - nálunk Egy gyilkos ügy címen futott. A sorozat tartalmi cölöpöket vert le és formai alapot rakott, amelyre különböző produkciók máig tucatjával építenek.
Soren Sveistrup,: A gesztenyeember
Fordította: Sulyok Viktória, Partvonal Könyvkiadó, 2019, 456 oldal, 3999 HUF
A Gesztenyeember, az Egy gyilkos ügyhöz hasonlóan műfaji kötéltáncot jár: úgy társadalomkritikus, hogy egyetlen pillanatra sem felejtkezik el krimi-kötelezettségeiről, és csak annyira ponyva, hogy ne lehessen ráfogni a felületesség vádját. Vaskos, kíméletlen regény, gyorsan elbeszélve, amilyennek egy jó kriminek lennie kell - nyakunknál fogva mélyen belemerít a sötétbe, és épp csak addig nyomja le a fejünket, míg meg nem fulladunk. Az utolsó pillanatban enged csak a szorításon – megölni nem, csak megkínozni akarja az olvasóit.
A könyv dán hősei heges földön járnak, ahol a múlt mindenkit megsebzett jópárszor, mindössze a vágások mélysége különbözik. Dániát kvázi-jóléti államnak hisszük, csak épp az a probléma, hogy az emberek igazából mindenütt ugyanolyanok. Hajlamosak az apátiára, a közömbösségre, ám ez még a kisebbik rossz. A kegyetlenségre és a perverzióra való hajlam megállíthatatlanul kivirágzik olyanokban, akik áldozatai voltak valami hasonlónak - akit bántanak, az másokat is bántani fog. “Hurt people hurt people.”
A Gesztenyeembernek, a regényt elkeresztelő sorozatgyilkosnak a lélegzetelállító brutalitása még a történet sokat látott rendőrhöseit is megdöbbenti. Áldozatai testének roncsolása, végtagjainak amputálása egy olyan kényszer lenyomata, amelyet az elméjébe mások kegyetlensége ültetett el, réges-rég, és örökre. A múlt borzalmainak pszichés hatását elfojtani hiábavaló próbálkozás - Gesztenyeember persze nem is próbálja, véghetetlen dühét célirányosan és átgondoltan fordítja a világ ellen. Amit vele tettek, azért nők egész sorának kell megfizetnie.
Egy sorozatgyilkos, aki kis gesztenyeemberrel üzen a nyomozóknak
Koppenhága külvárosban egy csendes októberi reggel a rendőrség egy fiatal, egyedülálló anya holttestére bukkan, akit brutálisan meggyilkoltak és megcsonkítottak: a nőnek levágták az egyik kezét, és a feje fölé egy kis gesztenyéből készült babát lógattak. Soren Sveistrup,: A gesztenyeember Fordította: Sulyok Viktória, Partvonal Könyvkiadó, 2019, 456 oldal, 3999 HUF Az ügyet Naia Thulin, az ambiciózus fiatal detektív kapja.
Sveistrup óriási szakmai rutinnal tartja kézben a sztori szálait, a nyomozás gyakran zsákutcába forduló eseményeit, figuráinak zaklatott-skandináv lelkivilágát, a történet politikai motívumokkal átszőtt fordulatait, amelyekre mind a Gesztenyeember sokkoló kíméletlensége és pszichopata pofátlansága vet éjsötét árnyékot. A szerző legnagyobb erénye a tempó fenntartásához való tehetsége: úgy lesz képes az olvasó átvágni ezen a vérmocskos, izgalmas és felkavaró több mint négyszáz oldalon, mint henteskés a gigán.
Szerző: Wostry Ferenc
