Testvérnek lenni speciális kapocs és létállapot, és nem is gondolná az ember, milyen sokféle testvéri kapcsolat létezik. A Manó Könyvek antológiája, a Bookline Kids könyvei közé áprilisban beválasztott Tesókönyv, éppen ezt mutatja meg: hiszen a testvér lehet támogató és bátorító, de akár féltékeny és veszekedős is. Olyan jelzőfény és igazodási pont, amely szerencsés esetben egy életen át meghatározó marad az ember számára.
A Tesókönyvben kortárs szerzők (Balázs Imre József, Dragomán György, Egressy Zoltán, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Kádár Annamária, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Lackfi János, Mechler Anna, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa, Tóth Krisztina) mesélnek és verselnek a testvéri kapcsolatok vidám, emlékezetes, szokatlan vagy éppen embert próbáló pillanatairól - a sokszínűséget a képek terén három illusztrátor garantálja (Bogdán Viki, Rippl Renáta és Szoboszlay Eszter).
A testvérek közötti kapcsolat, dinamika, a közös kalandok a kortárs és klasszikus művek nagy toposza, a gyerek- és ifjúsági irodalom egyik kedvenc témája. Most ezek közül válogattunk.
Erich Kästner: A két Lotti
Az eredetileg 1949-ben megjelent regény hősei, Luise és Lotte egy nyaralás alkalmával találkoznak, és döbbenten konstatálják, mennyire hasonlítanak egymásra. Hamar kiderül, hogy a szüleik válásakor tulajdonéppen elosztották őket (egyikük az anyjukhoz, másikuk az apjukhoz került), ők viszont most úgy határoznak, hogy helyet cserélnek egymással. Klasszikus vígjátéki helyzetek keverednek Erich Kästner mély emberismeretével. A könyv a maga idején nagy feltűnést keltett azzal is, hogy a válást beemelte egy gyerekkötet témái közé, ráadásul az anyát egyedülálló, egzisztenciálisan független nőként ábrázolta. Kästner így A két Lottival a korát jócskán megelőzve egy igazi girl power-regényt tett le az asztalra, amelynek a feldolgozásai is hamar népszerűek lettek. Egy érdekesség: az első, 1950-ben bemutatott adaptációt a magyar származású Josef von Báky rendezte, és a film narrátora nem más, mint maga Kästner, itt bele is lehet hallgatni:
Jeff Kinney: Egy ropi naplója
Jeff Kinney 2007 óta ontja Greg Heffley naplóbejegyzésekben megörökített történetét (igaz, korábban már volt egy online verziója is). Az Egy ropi naplója évek óta stabilan tartja helyét a legnépszerűbb ifjúsági és gyerekkönyvek között, egy 2022-es adat szerint a sorozat köteteiből világszerte eddig 275 millió darabot adtak el, ezzel ez lett minden idők negyedik legkelendőbb könyvsorozata. Az Egy ropi naplójában Greg mellett fontos szerep jut a bátyjának, Rodricknak is, kettejük kapcsolatát pedig jól jellemzi az alábbi idézet: "(...) egy dolgot megtanultam Rodricktól: csökkentsd a veled szembeni elvárásokat a minimumra, így aztán azzal is meglepsz másokat, ha gyakorlatilag nem csinálsz semmit". A legújabb adaptációnak is amúgy a tesó, azaz Rodrick áll a középpontjában.
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Louisa May Alcott nagy klasszikusa a Kisasszonyok, amely a négy March nővér boldogulását, terveit, vágyait, álmait, nehézségeit mutatja be. Legutóbb Greta Gerwig rendezett belőle filmet, ami jó apropót adott az újraolvasáshoz. Kritikánkban azt írtuk akkor, hogy a Kisasszonyok "figurái olyan önjáró, az adott társadalmi kereten belül mozgó, művészi önmegvalósításra törekvő nők, akik nagyon is mainak hatnak". A szereplők közötti dinamika a mai napig eleven, és a négy lány közül pedig szinte mindenki talál olyat, akivel azonosulni tud.
C. S. Lewis: Narnia krónikái - sorozat
Gyerekként ki ne vágyott volna arra, hogy a szobájában lévő szekrényen átlépve egy varázsvilágban találja magát? A Narnia krónikái összesen hét kötetben olvasható, a legismertebb közülük Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, amelyet a széria első kötetének szánt C. S. Lewis, viszont a későbbi kiadásokban - a kronológia miatt - ez lett a második rész (magyarul is így kapható). A történet nagyon leegyszerűsítve négy testvér, Peter, Susan, Edmund és Lucy sorsát követi nyomon, akik a ruhásszekrényen keresztül jutnak el egy mesebeli birodalomba, és válnak részeseivé a Gonosz és a Jó harcának. A sorozat olyan írókra volt nagy hatással, mint például Neil Gaiman, akinek hét-nyolcévesen a Narnia-könyvek voltak a kedvencei.
C. S. Lewis író, irodalomtörténész, teológus volt, aki a Narnia-sorozattal tulajdonképpen megteremtette a gyerekeknek szánt fantasyt.
Szabó Borbála: A nagyok is voltak kicsik
A Pagony Most én olvasok!-sorozata az önálló olvasást és annak sikerélményét hivatott elősegíteni. A könyvek nehézségi fok szerint következnek egymás után, az első a nagybetűs kötet. Ebben a szériában jelent meg Szabó Borbála A nagyok is voltak kicsik című könyve, amely egy család hétköznapi életébe enged betekintést, sok humorral, és nem utolsósorban sok képpel illusztrálva (Baranyai (b) András képei láthatók a kötetben). A mesebeli családban három testvér él (Miklós, Kamilla és Tomsi), ez pedig szinte garantálja a vicces és esetenként elgondolkodtató helyzeteket. A negyedik kötet (Lenke Babó, Lenke Mamó) ráadásul egy igazi kistesó-váró mese.
Aino Havukainen és Sami Toivone: Tatu és Patu-sorozat
A vicces testvérpár, Tatu és Patu kalandjai között már akad óvodai, nyomozós, karácsonyi és feltalálós is. A sorozat egyik legfőbb erénye a humor, ami jól leszűrhető a fura masinákat bemutató kötetből is. Hiszen ki ne vágyna egy reggelikészülődés-automatára, egy pocsolyakészítő-gépre vagy akár egy fújosétel-kijelzőre? És nyilván senki nem tud meglenni babragép vagy éppen mumusriasztó nélkül. Tatu és Patu népszerűsége évek óta töretlen, a szerzőpáros, Aino Havukainen és Sami Toivone pedig korábban elnyerte a gyermek- és ifjúsági könyvek illusztrátorainak szóló legrangosabb finnországi elismerést, a Rudolf Koivu-díjat. Itt bele is olvashattok az egyik kötetbe:
Tatu és Patu háza táján a karácsony sem hétköznapi, és már az előkészületek is rengeteg vicces, különös vagy éppen meghökkentő fordulatot ígérnek.
Tovább olvasok