Jókai Mór munkássága máig az irodalmi közélet egyik központi, de megosztó témája. Prózája kötelező tananyag: nincs olyan magyar diák, aki ne találkozott volna tanulmányai során Jókai-szöveggel. Éppen ezért mindenkinek kialakult az íróról egyfajta képe. Hozzáállásunkat sok minden befolyásolja, kezdve attól, hogy milyen szövegeit olvastuk és hány éves korunkban, egészen addig, hogy a minket tanító pedagógusok hogyan viszonyulnak Jókaihoz.
Hansági Ágnes könyvének elolvasása után nem kérdés, hogyan is érdemes Jókait tanítani ma: nincs még egy olyan sokszínű író a magyar irodalomban, mint Jókai Mór. A könyv címe is ezt hivatott bemutatni: pályája alatt Jókai több névvel is megjelent a nyilvánosság előtt. Egészen korai munkáit Móric név alatt publikálta, befutott magyar író Mórként vált belőle, a világirodalmi színtéren viszont már - nevének német fordítása miatt - Maurusként tartják számon. E három különböző, de mégis egybejátszó identitást összeköti Jókai szakmai és emberi elismertsége.
Jókai munkássága nem korlátozódik a középiskolában oktatott két regényére, A kőszívű ember fiaira és Az arany emberre. Életműve sokkal több ennél: írt nagysikerű drámákat, verseket, novellákat, és dolgozott újságíróként is. 22 éves korától szerkesztette az Életképek folyóiratot, később ő alapította meg a Vasárnapi Újságot, Az Üstököst – az első magyar élclapot, indulásakor állandó szerzője volt a Pesti Naplónak és maga is alapított napilapot, A Hont, amely a kor kiemelkedő politikai orgánuma volt. Bismarck kancellárral készített interjúja két hét alatt az egész világsajtót bejárta. Több zeneszerzővel is együtt dolgozott: Liszt Ferenc szerezte zenéjét A holt költő szerelme című melodrámájának, amely Petőfi Sándornak állít emléket; Erkel Ferenc pedig Jókai drámája alapján írta Dózsa György című operáját. Hansági Ágnes könyve több szempontból is figyelemre méltó vállalkozás, hiszen amellett, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján felvázolja Jókai pályaképét, a magánembert is igyekszik bemutatni. Személyes történetek segítségével kelti életre az író évtizedek alatt megkopott portréját.
Hansági Ágnes könyve elsősorban azoknak a kisgimnazistáknak szól, akik még csak ismerkednek az íróval, de a néhol meglepő, megnevettető vagy megdöbbentő történetek minden korosztály számára újdonságot jelenthetnek. Egy olyan modern, korszerű és nagyon is élő Jókai körvonalazódik előttünk, aki szöges ellentéte a közoktatásban megismert írónak. A remekül megválasztott és gazdag képanyag (portrék, fényképek és forrásdokumentumok) is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Jókait olyannak lássuk, amilyen valószínűleg valóban volt: fantáziadúsnak, kreatívnak és humorosnak.
Szerző: Csikós Gréta egyetemi hallgató