Jókai, ahogy még sohasem láttuk, avagy egy életmű (újra) felfedezése
Könyves Magazin

Jókai, ahogy még sohasem láttuk, avagy egy életmű (újra) felfedezése

Ha arra gondolunk, hogy mit tanultunk a középiskolában Jókai Mórról, valószínűleg nem a sokszínűség és modernség jut először az eszünkbe. Sokkal inkább egy poros-dohos könyvszagú figura, akinek hosszú regényeit annak ellenére is el kellett olvasnunk, hogy a felét sem értettük. Hansági Ágnes Móric, Mór, Maurus: Jókai című könyvében arra tesz kísérletet, hogy lebontsa a Jókait körülvevő sztereotípiákat, és az írót a legújabb kutatások eredményeihez hűen mutassa be.
Korhatár nélkül.
Elindult a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum gyerekirodalmi rovata a Könyvesen. Ez a Korhatár nélkül, melynek fő profilja a kortárs gyerekirodalom, és cikkeit a HUBBY elnökségi tagjai és a HUBBY tagjai írják. És hogy miket találtok majd itt? Interjúkat a szerzőkkel és illusztrátorokkal, és persze kritikákat, recenziókat a legérdekesebb, legizgalmasabb, legszemrevalóbb könyvekről.

Jókai Mór munkássága máig az irodalmi közélet egyik központi, de megosztó témája. Prózája kötelező tananyag: nincs olyan magyar diák, aki ne találkozott volna tanulmányai során Jókai-szöveggel. Éppen ezért mindenkinek kialakult az íróról egyfajta képe. Hozzáállásunkat sok minden befolyásolja, kezdve attól, hogy milyen szövegeit olvastuk és hány éves korunkban, egészen addig, hogy a minket tanító pedagógusok hogyan viszonyulnak Jókaihoz.

Hansági Ágnes
Móric, Mór, Maurus: Jókai
Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2020, 70 oldal
-

Hansági Ágnes könyvének elolvasása után nem kérdés, hogyan is érdemes Jókait tanítani ma: nincs még egy olyan sokszínű író a magyar irodalomban, mint Jókai Mór. A könyv címe is ezt hivatott bemutatni: pályája alatt Jókai több névvel is megjelent a nyilvánosság előtt. Egészen korai munkáit Móric név alatt publikálta, befutott magyar író Mórként vált belőle, a világirodalmi színtéren viszont már - nevének német fordítása miatt - Maurusként tartják számon. E három különböző, de mégis egybejátszó identitást összeköti Jókai szakmai és emberi elismertsége.

Jókai munkássága nem korlátozódik a középiskolában oktatott két regényére, A kőszívű ember fiaira és Az arany emberre. Életműve sokkal több ennél: írt nagysikerű drámákat, verseket, novellákat, és dolgozott újságíróként is. 22 éves korától szerkesztette az Életképek folyóiratot, később ő alapította meg a Vasárnapi Újságot, Az Üstököst – az első magyar élclapot, indulásakor állandó szerzője volt a Pesti Naplónak és maga is alapított napilapot, A Hont, amely a kor kiemelkedő politikai orgánuma volt. Bismarck kancellárral készített interjúja két hét alatt az egész világsajtót bejárta. Több zeneszerzővel is együtt dolgozott: Liszt Ferenc szerezte zenéjét A holt költő szerelme című melodrámájának, amely Petőfi Sándornak állít emléket; Erkel Ferenc pedig Jókai drámája alapján írta Dózsa György című operáját. Hansági Ágnes könyve több szempontból is figyelemre méltó vállalkozás, hiszen amellett, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján felvázolja Jókai pályaképét, a magánembert is igyekszik bemutatni. Személyes történetek segítségével kelti életre az író évtizedek alatt megkopott portréját.

Hírlevél feliratkozás

Hansági Ágnes könyve elsősorban azoknak a kisgimnazistáknak szól, akik még csak ismerkednek az íróval, de a néhol meglepő, megnevettető vagy megdöbbentő történetek minden korosztály számára újdonságot jelenthetnek. Egy olyan modern, korszerű és nagyon is élő Jókai körvonalazódik előttünk, aki szöges ellentéte a közoktatásban megismert írónak. A remekül megválasztott és gazdag képanyag (portrék, fényképek és forrásdokumentumok) is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Jókait olyannak lássuk, amilyen valószínűleg valóban volt: fantáziadúsnak, kreatívnak és humorosnak.

Szerző: Csikós Gréta egyetemi hallgató