Ha jó terápiába jársz, akkor a pszichológusod kívül-belül megismer téged. De vajon te mindent tudsz a munkájáról? Íme, 10 szempont, amik segítenek megérteni a mentális egészséggel foglalkozó szakemberek szakmai alapelveit és talán elősegíthetik a saját önismereti munkádat is.
1. A pszichológusod magasan kvalifikált
A pszichoterápia tudományos eredményeken alapul. A terapeuták évekig tartó, széles körű, felügyelt képzésen vesznek részt, melynek keretében megtanulják alkalmazni azokat a technikákat, amik bizonyítottan hatékonyak. Ha gondolod, kérdezd meg a pszichológusod a számodra ajánlott terápia működőképességének bizonyítékairó
2. Neki is vannak korlátai
Fontos megérteni, hogy iskolázottságuk ellenére nem minden terapeuta képzett mindenféle mentális egészséggel kapcsolatos probléma kezelésére. Egyesek kizárólag a felnőttekkel való munkára összpontosítanak, míg mások gyerekekkel vagy éppen serdülőkkel tudnak jobban együttműködni. Ha bizonytalan vagy, fontos, hogy megtudd: a pszichológusod végzett-e a konkrét problémád megoldásával kapcsolatos stúdiumokat. Ha nem, akkor tudnia kell segíteni, hogy találj egy másik, az igényeidnek megfelelőbb terapeutát.
3. Senkinek nem adja ki a magánéleted részleteit
A terapeutákat számos törvény és rendelet kötelezi arra, hogy bizalmasan kezeljék a pácienseik személyes adatait, illetve a titoktartás alóli néhány kivételt is világosan ismertetni kell. Ez utóbbi általában olyan vészhelyzetekre vonatkozik, amikor te vagy egy másik személy biztonsága kerülhet veszélybe a kijelentéseid vagy a cselekedeteid közvetlen következményeként.
4. Nem lehet a barátod
A terapeutáknak számos etikai irányelvet és határt kell betartaniuk a terápiával kapcsolatban. Bár támogathatnak, bátoríthatnak és szurkolhatnak neked, nem köthetnek veled barátságot, és a legtöbb esetben a terápiára kijelölt szobán kívül nem is találkozhatnak veled. Egyértelműen piros zászló, ha a pszichológusod elkezdi átlépni ezeket a közösen lefektetett határokat. Ha ez megtörténik, szólnod kell, hogy kényelmetlenül érzed magad.
5. Őszintének kell lenned vele
A terapeutád nem tud teljes mértékben segíteni, ha nem mondod el neki az összes aggodalmadat, ha nem avatod be a helyzeted legkülönbözőbb aspektusaiba. Néha nehéz teljesen megbízni egy azelőtt ismeretlen pszichológusban a terápia kezdetén, a közös munka sikere miatt mégis az a jó, ha minden lehetséges szempontot az asztalra teszel. Remek, ha visszajelzed, hogy jól mennek a dolgok a terápián, de mondd el azt is, ha nem javul az állapotod, esetleg rosszabbul érzed magad, mint a közös munka kezdetén.
6. Szüksége van arra, hogy elköteleződj
A terápia időben és pénzben is elköteleződést kíván. És persze komoly érzelmi befektetést is jelent megnyílni valakinek és feltárni a legintimebb gondolataid. Az sem mindig könnyű, hogy időt találj a terápiás házi feladatok elvégzésére. De ne feledd, a pszichológusod általában csak heti egy órát tölt veled. A fennmaradó 167-en múlik, mennyire tudod megváltoztatni az érzéseid.
7. Aggódik érted
Igen, a pszichológusod időről időre gondol rád a terápiás ülések között, ha pedig tudja, hogy különösen nehéz helyzetben vagy, aggódik a hogyléted felől. A legtöbb terapeutának van saját módszere arra, hogy akár az ülések között is kapcsolatba léphessetek. Ha ez rendelkezésre áll, és tényleg szükséged van rá, használd ki, de ne élj vissza vele!
8. Ő is ember, és előfordul, hogy hibázik
A terapeuták sem tökéletesek. Néha ők is jelentős hibákat vétenek, például rossz diagnózist állíthatnak fel, vagy olyan kezelési módot javasolhatnak, ami nem biztos, hogy az épülésedet szolgálja. Ezért is fontos, hogy visszajelezd neki a rossz érzéseidet. Remélhetőleg rugalmas lesz, és új megközelítéseket próbál ki veled.
9. Előfordul, hogy túlterhelt
Bár pszichológusnak lenni élvezetes és hálás szakma, időnként elég stresszes is. A terapeuták sok szörnyű eseményről hallanak, ennek pedig olyan folyományai lehetnek, mint a másodlagos traumatizáció, a gondozói fáradtság vagy a kiégés. A pszichológusok persze éberen figyelnek ezeknek a jeleire és tüneteire, ám néha előfordulhat, hogy csökkenteniük kell a traumatikus beszámolóknak való kitettségüket. Ne feledd, csak akkor tudnak gondoskodni rólad, ha saját magukról is megfelelően gondoskodnak.
10. Azt szeretné, hogy boldogulj
A lényeg az, hogy a pszichológusod azt szeretné, hogy jobban érezd magad, hogy boldogabb legyél és hogy gyarapodj. Ha ezt nem is mondják mindig, a végső céljuk az, hogy idővel te legyél a saját terapeutád.
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz
Irvin D. Yalom ezúttal a saját életét veszi górcső alá, önmagát vizsgálja a terapeuta szemével. Mélyére néz azoknak az emberi kapcsolatoknak, amelyek hozzájárultak személyes és szakmai fejlődéséhez, beavat világszerte sikeres könyvei, például a Szerelemhóhér, az Amikor Nietzsche sírt vagy A Schopenhauer-terápia keletkezési körülményeibe. Bepillantást nyerhetünk terápiás és írói munkamódszerébe,
s közben családja történetét is megismerjük.
Könyvében, mely írójának szándékai szerint az utolsó, őszintén beszél halálfélelméről, az öregedés küzdelmes megéléséről. Az Úton önmagamhoz igazi ajándék az olvasónak: aki ezen az úton Yalom társául szegődik, annak a saját élete is új fénytörésbe kerülhet.
Tisza Kata: Szakáll Péter illúziói
Tisza Kata ebben a rendhagyó kötetében egyszerre a szakember és az érintett szempontjából szedi darabjaira a kodependencia, vagyis a társ- és kapcsolati függőségek sokszor igen kaotikus és összetett fogalomrendszerét, motívumait, hogy a végén, szokás szerint, egy tiszta érzelmi térképet és hozzá szabadulólevelet is kaphassunk. Ezúttal a főhős férfi, Szakáll Péter, egy kapcsolatfüggőségekkel foglalkozó, maga is felépülő függő terapeuta, akinek egy teljes munkahetét s az ő igen sokféle, fiktív, mégis hasonló és életszerű eseteit mutatja be a regénytörténet.
Minden helyzetben a szer maga az ember, miközben mindezt szakmai értelmező keretbe helyezi a szerző és hozza a megértést az olvasóhoz közel.
Belső utakon
Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom?
Miként változtathatok magamon és a körülményeimen?
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben.
A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adtak közre tizenegy válogatott előadást.
Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak.
Viktor E. Frankl: Válaszd az életet
Frankl auschwitzi beszámolója olvasók millióit rendítette meg. De vajon milyen volt az élete előtte és utána? Ki az ember a könyvek mögött? Önéletírásában a világhírű pszichológus azokról a tapasztalatokról is mesél, amelyek a rezilienciakutatás előfutárává és az értékközpontú pszichoterápia megalapozójává tették: a zsidó szülői házról, Sigmund Freudhoz és Alfred Adlerhez fűződő fiatalkori kapcsolatairól, az öngyilkosság által fenyegetett fiatalok körében végzett munkájáról, a nácik eutanáziaprogramjával szemben kifejtett ellenállásáról, politikai üldöztetéséről, deportálásáról, majd hazatéréséről Bécsbe, ahol majd egész életét leélte. Frankl visszaemlékezéseit az elszenvedett veszteségek és szenvedések ellenére mélységes emberszeretet hatja át. Visszaemlékezését a családi archívumból származó képek egészítik ki.
Forrás: Psychology Today
Nyitókép: Pixabay / RosZie