A rendkívül fertőző betegség, az mpox (korábbi nevén majomhimlő) év eleje óta legalább 450 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A magas halálozási arányú vírus mostanra átterjedt Közép- és Kelet-Afrika egyes részeire is, többek között Burundiban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Kenyában és Ruandában is kimutatták – sőt néhány napja már Svédországbanis felbukkant.
Összehangolt lépések
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője „roppant aggasztónak” nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy „a járvány megállításához összehangolt nemzetközi válaszlépésre lesz szükség”.
A himlő többnyire belégzés, valamint szexuális érintkezés útján terjed, influenzaszerű tüneteket, illetve bőrelváltozásokat okoz,
és a statisztikák szerint száz esetből négy halálos kimenetelű lehet.
Vakcinák kellenek
Az mpox eredetileg állatokról terjedt át az emberre. Amint a Transtelex cikkéből kiderül, a vírus leggyakoribb állatgazdái rágcsálók. A betegséget először az 1950-es években írták le, amikor vakcinagyártáshoz használt majmokon mutatták ki a vírust. Az emberi fertőzések első eseteit az 1970-es években dokumentálták.
A jelenlegi járvány szélesebb körű elterjedését a szakemberek szerint vakcinákkal történő megelőzéssel lehet megfékezni. Három, járványokról szóló könyvet ajánlunk a hír kapcsán.
Paolo Giordano: Járvány idején
Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik,
és utána nem változik semmi.
A Covid-19-járvány talán korunk legjelentősebb egészségügyi vészhelyzete. Feltárja világunk összetettségét, társadalmi, politikai, gazdasági, interperszonális és lélektani logikáját. Amit most átélünk, az túlmutat az identitáson, a kultúrákon. Olyan erőfeszítést kíván a képzeletünktől, amilyenhez normális körülmények között nem vagyunk hozzászokva: látnunk kell, hogy megbonthatatlanul kötődünk egymáshoz, és az egyéni döntéseinkben is tekintettel kell lennünk másokra. A járványban egységes organizmus vagyunk, közösség, amely a teljes emberiséget magában foglalja. Járvány idején a szolidaritás hiánya mindenekelőtt a képzelet hiányossága.
Paolo Giordano a könyvből származó bevétele egy részét az egészségügyi veszélyhelyzet tudományos kutatására és kezelési intézkedéseire ajánlotta fel.
Czeferner Dóra, Fedeles Tamás (szerk.): Dögvészkalauz – Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig
Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.
A kötet az elmúlt évezredek jelentős pandémiáinak történetéből nyújt ízelítőt
az érdeklődő magyar közönség számára tudományos eredményekre alapozva, ugyanakkor közérthető stílusban, gazdag illusztrációs anyaggal. Mindez hiánypótló vállalkozás, ugyanis míg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a járványtörténet igen népszerű témának számít, addig hasonló tematikájú kötet Magyarországon mind ez idáig nem látott napvilágot.
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák ‒ A társadalmak fátumai
A kötet a világtörténelem alapvető kérdéseire keresi a választ: Hogyan lettek ennyire különbözőek napjaink társadalmai? Miért az eurázsiai népek hódították meg a világ nagy részét, és miért nem az őslakos ausztrálok, amerikaiak vagy afrikaiak gyarmatosították a világ többi részét?
Mi az oka annak, hogy egyes országok gazdagok, mások pedig szegények?
Jared Diamond klasszikussá vált könyve betekintést enged a mezőgazdaság, a technológia, az írásbeliség, a kormányzás és a vallás fejlődésébe, és átfogó elméletet kínál az emberi történelemről, amely legalább olyan lebilincselő, mint a dinoszauruszok és gleccserek története.
Koltay András, Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom
A járvány társadalomtudományi vizsgálata többszörösen is összetett feladat. Egyrészt mivel a koronavírus társadalmi életünk minden szegmensében érezteti hatását, valamennyi tudományterület szakértelmére és szempontjaira szükségünk van a hatások azonosításához és a következtetések levonásához. Másrészt a világjárvány terjedése, a leküzdéséért vívott küzdelem és következményeinek kezelése globális szinten zajlik,
ezért a nemzetállami folyamatok értékelését regionális és nemzetközi kitekintéssel kell teljessé tennünk.
A kötet ebben az összetettségben elemzi a járvánnyal összefüggő társadalmi folyamatokat. Mindemellett e rendkívüli időszak magyar tapasztalatain túl számba veszi a számunkra releváns európai és nemzetközi következményeket is. Ma már azt is tudjuk, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalatainkat a második és a harmadik hullám is elmélyítette. A kötetben közölt tanulmányok kéziratai az első hullám után készültek, de következtetéseik érvényét a későbbi történések csak erősítették.
Forrás: BBC, Transtelex
Nyitókép: ndla.no